Jászay-Horváth Elemér: Örök pillanatok

Full text search

Jászay-Horváth Elemér: Örök pillanatok
Dermedten állok olykor: egy pillanat megállit
S föltornyosúl sötéten, érzem, hátam mögött;
És most velem marad már és nem hagy el halálig,
Mert szürke életemből valahogy kiszökött.
E perc tán szebb lett volna, bíborosabb, mosolygóbb,
Mint egy-hullámba omló testvérinek sora;
De színe nem üdíti a puszta árba’ bolygót:
Mert soha el nem érem, s mert el nem hagy soha.
Asszonyt hozott magával és szemei ragyogtak,
Bíbor selyem kísérte, muzsika és arany;
És most hátam mögött áll és kincsei halottak,
Mint elhagyott, kiégett világító torony.
Egy percre még megállok, számot vetek a múlttal,
S mondom: még várok egyet, még kissé várhatok.
– És aztán jönnek ujra, kis ívekbe borúltan
A régi, régi percek s a régi bánatok.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi