Ady Endre: A sátán kevélye
A Sátánnak fölkent kevélye.
Piros virág volt pirosoljon.
De rugja meg azt, aki szánja.
Egy-egy megtagadott szerelmet.
Pattanjon föl, mások ha látják.
Kiáltsa azt, hogy ő hitetlen.
Zengedezzen hitet az Urnak.
S ha él-hal érte, meg ne mondja.
Százszor ájuljon, esküdözzön.
Járjon-keljen, mintha vidulna.
Farsangolón járja bolondját.
Mintha aggodalma se volna.
Akik szeretik, ne szeresse.
Jött a Halál, mert ő akarta.
Jaj, nem igy éltem, nem igy éltem.)