Kosztolányi Dezső: Szonett azokhoz, akik még húsz évesek
Kosztolányi Dezső: Szonett azokhoz, akik még húsz évesek
Ó ifjúság, ha hozzátok megyek,
Sötét könnyekbe takarom a gőgöm
És egy sarokba mélyen eltünődöm,
Hogy vannak völgyek és vannak hegyek.
Sötét könnyekbe takarom a gőgöm
És egy sarokba mélyen eltünődöm,
Hogy vannak völgyek és vannak hegyek.
Az arcotok oly biztosan ragyog.
A hajatok nő burjánozva, sűrűn.
Én a küszöbön lehúzom a gyűrűm,
Hogy ne lássátok, mily szegény vagyok.
A hajatok nő burjánozva, sűrűn.
Én a küszöbön lehúzom a gyűrűm,
Hogy ne lássátok, mily szegény vagyok.
Mert gyűrű, lánc, pénz, óra már a kincsem,
A nagyvilágon más számomra nincsen,
A gazdag föld bőséges útjain.
A nagyvilágon más számomra nincsen,
A gazdag föld bőséges útjain.
Hadd üljek itt, én, koldús és tapasztalt
Öreg apa, nem zavarom az asztalt.
Erős öcséim, szent-szent fiaim.
Öreg apa, nem zavarom az asztalt.
Erős öcséim, szent-szent fiaim.
