III.
III.
Te láttad, testvér, énekelve, fájón,
A titkot, bút, mit nem lát senkise:
Vad vágyakat gyulladni sebtibe,
Kecses bimbót, madár-nem-látta tájon
És levelén a mérges harapást;
Bő esztendőkbe gazdag aratást,
A tikkatag gyönyört, a szörnyeteg bűnt;
Lidércnyomást, amelytől hallgatag
Csorran ki zárt szemen a könnypatak;
Árnnyal födözve láttad a mi lelkünk,
Hogy vet és hogy arat.
A titkot, bút, mit nem lát senkise:
Vad vágyakat gyulladni sebtibe,
Kecses bimbót, madár-nem-látta tájon
És levelén a mérges harapást;
Bő esztendőkbe gazdag aratást,
A tikkatag gyönyört, a szörnyeteg bűnt;
Lidércnyomást, amelytől hallgatag
Csorran ki zárt szemen a könnypatak;
Árnnyal födözve láttad a mi lelkünk,
Hogy vet és hogy arat.
