XII.
XII.
Nem gyilkos ölt meg és nem női ármány
S nem úgy heversz itt, mint Ő, a Király,
Ki hadban állt Trója falainál,
Nem enyhületből sírunk porod árnyán.
A mi könnyünk, ez az örök folyam,
A könyved mossa lágyan-komolyan
S mindétig él a szent költők iratja.
És nem Oresztesz gyászol tégedet;
A fő-fő Múzsák hozzák égetett
Emlékurnáik s Istenünk siratja
Szomorú végedet.
S nem úgy heversz itt, mint Ő, a Király,
Ki hadban állt Trója falainál,
Nem enyhületből sírunk porod árnyán.
A mi könnyünk, ez az örök folyam,
A könyved mossa lágyan-komolyan
S mindétig él a szent költők iratja.
És nem Oresztesz gyászol tégedet;
A fő-fő Múzsák hozzák égetett
Emlékurnáik s Istenünk siratja
Szomorú végedet.
