Lányi Sarolta: Itélkeztél felettem
Lányi Sarolta: Itélkeztél felettem
Mindig szolgálód voltam, a legkisebb, legárvább
színed előtt remegtem
s a remegésem ritmusát
te verdested ki rajtam, mosolyogva kínomon,
színed előtt dadogtam
s a dadogásom dallamát
te hallgattad ki szent füled szivemre téve.
Csak épen megszülettem,
amivé tettél: lettem.
Hogy neked tessék, szívemet virággal ékesítém,
éveim lombos ága,
vörös virága: vágya
jószagú játék volt kegyes kezednek,
aztán únott-kegyetlen
itélkeztél felettem
s virágaim lehervadtak szivemről.
színed előtt remegtem
s a remegésem ritmusát
te verdested ki rajtam, mosolyogva kínomon,
színed előtt dadogtam
s a dadogásom dallamát
te hallgattad ki szent füled szivemre téve.
Csak épen megszülettem,
amivé tettél: lettem.
Hogy neked tessék, szívemet virággal ékesítém,
éveim lombos ága,
vörös virága: vágya
jószagú játék volt kegyes kezednek,
aztán únott-kegyetlen
itélkeztél felettem
s virágaim lehervadtak szivemről.
Mindig szolgálód voltam, a legkisebb, legárvább,
dadogtam és remegtem
előtted. Jaj, mi lettem?
dadogtam és remegtem
előtted. Jaj, mi lettem?
Mi lett belőlem, úrnőm, szép szigorú Poézis?
