Gellért Oszkár: Az elveszett juhról és drakhmáról
Gellért Oszkár: Az elveszett juhról és drakhmáról
Lukács ev. XV.
Voltam a századik bárány.
Játékos, kiváncsi.
Elcsatangoltam és eltévedtem.
S a jó pásztor nem jött el érettem.
Gondolta nyílván: nem nagy eset,
Sz’ egy híjján maradt még száza!
Nem keresett.
Az eget bámulta furulyázva.
Játékos, kiváncsi.
Elcsatangoltam és eltévedtem.
S a jó pásztor nem jött el érettem.
Gondolta nyílván: nem nagy eset,
Sz’ egy híjján maradt még száza!
Nem keresett.
Az eget bámulta furulyázva.
Voltam a tizedik drakhma.
Fénylettem, csengtem. Elgurultam.
S a jó asszony nem is guggolt le,
Seprőt se fogott, hogy rámtaláljon.
S én vártam: valamely repedésbe szorultan,
Valamely bútornak alatta.
Nem nagy eset! És jószerencse,
Hogy maradt még nélkülem is kilence…
Inkább tükrözte magát s a haját igazgatta.
Fénylettem, csengtem. Elgurultam.
S a jó asszony nem is guggolt le,
Seprőt se fogott, hogy rámtaláljon.
S én vártam: valamely repedésbe szorultan,
Valamely bútornak alatta.
Nem nagy eset! És jószerencse,
Hogy maradt még nélkülem is kilence…
Inkább tükrözte magát s a haját igazgatta.
Óh Uram, ha mielőtt színed elé jutok,
Jó angyalaid vajh szemüket rajtam feledik?
Nagy eset lesz-e nekik a századik vagy a tizedik?
Örülnek-e majd nekem, lehajolnak-e értem?
Nem lesznek-e szórakozottak, a földre merengők?
S én elveszett juh, elveszett drakhma,
Várva, hogy befogadj, Uram, a szivedbe:
Nem fogok-e úgy állni ottan
Kivetve?
És elhagyottan?
Jó angyalaid vajh szemüket rajtam feledik?
Nagy eset lesz-e nekik a századik vagy a tizedik?
Örülnek-e majd nekem, lehajolnak-e értem?
Nem lesznek-e szórakozottak, a földre merengők?
S én elveszett juh, elveszett drakhma,
Várva, hogy befogadj, Uram, a szivedbe:
Nem fogok-e úgy állni ottan
Kivetve?
És elhagyottan?
