LÁNYI SAROLTA: ZSOLOZSMA
LÁNYI SAROLTA: ZSOLOZSMA
Áldott az ágy
a képzelet dagályán messze ringó
bíborhajó egy távol tengeren...
selymes, mint röpke boldog órák,
hűvös, mint frissen fürdött illatos test,
forró, mint hűvös testek egymáshoz forradása...
áldott a selymes ágy...
a képzelet dagályán messze ringó
bíborhajó egy távol tengeren...
selymes, mint röpke boldog órák,
hűvös, mint frissen fürdött illatos test,
forró, mint hűvös testek egymáshoz forradása...
áldott a selymes ágy...
Áldott az ágy,
rongyos tanyának elhagyott bús zugában
hová pihenni tér csak a hajszolt emberállat
munkától összetörten, álomba ájulón
szegény párjának csüggedt, de hívó, meleg mellén
pihenni hajnalig csak felejtkezőn, kinyúlva...
áldott a szalmaágy.
rongyos tanyának elhagyott bús zugában
hová pihenni tér csak a hajszolt emberállat
munkától összetörten, álomba ájulón
szegény párjának csüggedt, de hívó, meleg mellén
pihenni hajnalig csak felejtkezőn, kinyúlva...
áldott a szalmaágy.
Áldott az ágy
valahol, ó akárhol, hazátlanul is: otthon,
tavaszi füvek lázadt zsendűlését szagolni
megtárult orrlikakkal, mert hús nincs már a csonton
de együtt, egymás mellett, eggyéforrtan örökre...
hűvös halálveremben, hajnaltalan homályban
áldott a síri ágy...
valahol, ó akárhol, hazátlanul is: otthon,
tavaszi füvek lázadt zsendűlését szagolni
megtárult orrlikakkal, mert hús nincs már a csonton
de együtt, egymás mellett, eggyéforrtan örökre...
hűvös halálveremben, hajnaltalan homályban
áldott a síri ágy...
