SZABÓ LŐRINC: TIHANY PARTJÁN A HEGY ALATT
zengett-zúgott a Bakony.
Fürtökbe zilált napfény ragyogott
fiúsra nyírt hajadon.
árnyék futotta be:
a halál árnyéka? vagy a szerelem
éjszakai éneke?
zengett-zúgott a Bakony.
S másnap már tihanyi nap ragyogott
a hajadon.
szeretőknek lakni jó.
Láttuk, hogy tartja az eget
kék karjaiban a tó.
és szedtük a sok pipacsot
és néztük a sirályt, ahogy
a vízbe le-lecsapott.
bedalolt még ablakodon;
és éjszaka hét csillag ragyogott
szemeidben és hajadon.
mért vagy most oly szomorú?
Meguntál? Nem kell ezután
ez a csúnya, szegény fiú?
és sírsz, nem tudva: miért...
A tavi tündér gyöngyöket ad
a könnyeidért.
árnyék futotta be:
a halál árnyéka vagy a szerelem
haldokló éneke.