Marschalkó Lia: Lirámhoz
Marschalkó Lia: Lirámhoz
Lirám, ha nem lehetsz magasztos férfiui harc, - gazdag szavakban kószálj a gyengülők fölé.
S a bánatuknak finom csipkeszélein szövödj, jajongj, ha uj szurás bujik feléjük…
Te kertek arca légy és öröm foglya légy, ha rejtelmes utad néha süpped is
És indulat kötelét fel ne vond magadhoz, ha partja messze volna is a szelid szenvedélynek
S a bánatuknak finom csipkeszélein szövödj, jajongj, ha uj szurás bujik feléjük…
Te kertek arca légy és öröm foglya légy, ha rejtelmes utad néha süpped is
És indulat kötelét fel ne vond magadhoz, ha partja messze volna is a szelid szenvedélynek
Lirám, ha eszmék nemtője nem lehetsz, ott van a jóság bukott és jajgató torka néked,
Siess, könnyű mezitláb a szivekkel ácsolt utak sebtarka szövevényén, ha sürü tüzeső hullna is.
Te légy a Krisztussal békülő és az asszonysóhajba fojtott ősgalamb s ha vérző orgonák
És bukott hegedük tört eréből a dallam, mint reccsenő vigasztalanság érkezik meg, te légy az altató sziget…
Siess, könnyű mezitláb a szivekkel ácsolt utak sebtarka szövevényén, ha sürü tüzeső hullna is.
Te légy a Krisztussal békülő és az asszonysóhajba fojtott ősgalamb s ha vérző orgonák
És bukott hegedük tört eréből a dallam, mint reccsenő vigasztalanság érkezik meg, te légy az altató sziget…
Lirám, ha nem lehetsz utas, az ürnek Isten fejtő szivéhez, tobzódj gazdag szavakban,
Ébredj, hisz minden lankás füvét ellepték már a golgoták, látod barna göröngyök odvában
Hiába fur a gyik, hiába rezzen együtt sok merész és szent gyökér, ha termékenyítő esti szél dul…
Tobzódj a szavakban Lirám, fel velük a ritmusok csillogó tetőire, - ki tudja -
Talán e gyászban horkanó csillag felett mégis a dal vigyázz!
Ébredj, hisz minden lankás füvét ellepték már a golgoták, látod barna göröngyök odvában
Hiába fur a gyik, hiába rezzen együtt sok merész és szent gyökér, ha termékenyítő esti szél dul…
Tobzódj a szavakban Lirám, fel velük a ritmusok csillogó tetőire, - ki tudja -
Talán e gyászban horkanó csillag felett mégis a dal vigyázz!
