Kosztolányi Dezső: Két vers • („A szegény kisgyermek panaszai”-nak most megjelenő, hatodik kiadásából.)

Full text search

Kosztolányi Dezső: Két vers
(„A szegény kisgyermek panaszai”-nak most megjelenő, hatodik kiadásából.)
Egy téli délben.
Jött a kanyaró.
Piskótát adtak enni s fanyar, ó
Bort inni és mikor kezem
Törültem,
Vörös kesztyű volt rajta és
Örültem.
A piskótának és a régi bornak
S a kesztyűnek, melyet lassan, vigyázva
Viseltem én a forró-furcsa lázba,
Csókokra nyújtva, mint egy kis bíbornok.
*
Fényképek.
Az albumban és az állvány
Nádas fonatján, a sarok homályán.
Sok pap-rokon, délceg katona köztük.
Kis, furcsa nénikék. Násfák, kösöntyűk,
Kesztyűk, legyezők, lenge fátyolok.
Itt egy magas leányzó mosolyog.
Anyám barátnője. Mily hűs, kevély,
Hattyú-nyakát emeli. Már nem él.
Jeges vizet ivott egy báli éjen,
Reggelre meghalt, húszéves korában.
Azóta alszik elborulva, mélyen,
A szabadkai temető porában.
Élők, halottak. Ez a társaságom.
Olykor magamra hagynak délelőtt
S az életük egyszerre visszalátom,
Mikor beszélek egy-egy kép előtt.
Minthogyha kérdenék, ki ez a gyermek?
Figyelnek.
Csak képek.
De az élőkéi barnák s nevetnek
És a halottakéi oly meredtek
És kékek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi