Komjáthy Aladár: Aggok Walpurgis-éje
Komjáthy Aladár: Aggok Walpurgis-éje
Az aljasság és a szerelem
tüzeit összekeverem
s készítek bájitalt,
hogy szikkadt vénség lángra gyúl
s felhevült lihegésbe fúl,
kiből a vér kihalt.
tüzeit összekeverem
s készítek bájitalt,
hogy szikkadt vénség lángra gyúl
s felhevült lihegésbe fúl,
kiből a vér kihalt.
Bolond sor volt az életed,
fehér szakállad tépheted
még egyszer dédapám,
a Nő, mint sarki fény ragyog
s gonoszak mind az angyalok,
ezen az éjszakán.
fehér szakállad tépheted
még egyszer dédapám,
a Nő, mint sarki fény ragyog
s gonoszak mind az angyalok,
ezen az éjszakán.
Kongat, sikongat a Halál
s öreg, ki nőre nem talál,
a föld alá mehet,
hevülj fel, vén csont, dédapám,
olvadj meg rémes éjszakán,
veszítsd el eszedet.
s öreg, ki nőre nem talál,
a föld alá mehet,
hevülj fel, vén csont, dédapám,
olvadj meg rémes éjszakán,
veszítsd el eszedet.
Még egyszer int az ifjúság,
markold a Nő tüzes husát,
aztán jöjjön az Éj,
nem hal meg senki szebben itt,
mint kit a pokol felhevít
s megöl a szenvedély.
markold a Nő tüzes husát,
aztán jöjjön az Éj,
nem hal meg senki szebben itt,
mint kit a pokol felhevít
s megöl a szenvedély.
Öreg szatírok tánca ez
s zenét egy vén faun szerez
embercsont fuvolán,
még egyszer, hajrá! áll a bál,
míg a dombon nem kiabál
a hajnal a Nap után.
s zenét egy vén faun szerez
embercsont fuvolán,
még egyszer, hajrá! áll a bál,
míg a dombon nem kiabál
a hajnal a Nap után.
