Malmosi László: Verkli
Malmosi László: Verkli
Vak koldus jött a házba verkliszóval,
vádat sirt ráncos arca, ősz szakálla,
remegve buggyant száján gyáva hála,
hogy elhallgattatták pár rongy bankóval.
vádat sirt ráncos arca, ősz szakálla,
remegve buggyant száján gyáva hála,
hogy elhallgattatták pár rongy bankóval.
A mi lelkünk mi más, mint bánat-verkli,
mindig csak bánat-nóta jön ki rajta,
az élet az a vak koldus, ki hajtja,
s a rozzant verkli gazdáját kesergi.
mindig csak bánat-nóta jön ki rajta,
az élet az a vak koldus, ki hajtja,
s a rozzant verkli gazdáját kesergi.
A koldus vén s a koldus háta görbe,
a gond a koldus hátát összetörte,
a koldus nem fog egyenessen járni,
a gond a koldus hátát összetörte,
a koldus nem fog egyenessen járni,
a koldus nem lesz soha fényes gazdag,
a koldusnak a kenyér mézesmadzag,
csak verklijébe jár a lelke hálni.
a koldusnak a kenyér mézesmadzag,
csak verklijébe jár a lelke hálni.
