Sárközi György: Jó révészek szivén
Megázott szerelmemnek, sárral fröcskölt kedvemnek,
Szivek, hevek, napok, melegek kellenek.
S karját jó révészek mentve megragadják,
S élesztgetik mellükre, szívükre zártan,
De lassan fölnyiló szemmel, könnyesen, zavarosan,
Fölnézek sötét szemekbe, tárt szivekbe, meleg napokba.