Victor Hugo: Mon bras pressait ta taille fręle...
Karom átszorította már,
Pihegtél, mint ahogy repesget
A kis madár.
Napszállaton, tűzfellegen
S csordultig megtöltötte lelkünk
A szerelem.
Rám néztél, míg esteledett –
Az éj sötétjén át megfejtett
Csillagszemed.