ALAKSZA AMBRUS: ÓSDI, FURCSA SZÓKAT
ALAKSZA AMBRUS: ÓSDI, FURCSA SZÓKAT
Az orgonákat halott arcod körül
és szomorúságodat nem felejthetem
s a virágzó almafát, meg a szelid szemed.
és szomorúságodat nem felejthetem
s a virágzó almafát, meg a szelid szemed.
Anyám! Teremtőm! Tüzet, kínt szültél bennem
s adtál reám kopott, fekete ruhát,
szegénységünk szent köntösét
s adtál még nyelvemre ósdi, furcsa szókat,
hogy jóságodat dadogni tudjam.
s adtál reám kopott, fekete ruhát,
szegénységünk szent köntösét
s adtál még nyelvemre ósdi, furcsa szókat,
hogy jóságodat dadogni tudjam.
Köszönöm a tüzet, kínt, a lelkemet,
köszönöm a kopott, fekete ruhát,
Anyám, Teremtőm,
köszönöm, hogy ósdi, furcsa szókat adtál
fiadnak.
köszönöm a kopott, fekete ruhát,
Anyám, Teremtőm,
köszönöm, hogy ósdi, furcsa szókat adtál
fiadnak.
