LANÁTOR POGÁNY FERENC: ELFELEDETT ISTEN

Full text search

LANÁTOR POGÁNY FERENC: ELFELEDETT ISTEN
Valamikor véres gyermekeket áldoztak neked,
ünnepségeket tartottak tiszteletedre,
nyögdelve kegyedért,
ki nemzeteket döntöttél el s imádtak embermilliók.
Most elmélkedhetsz hosszan árnyas múzeumokban
hol megbámulnak oktalan gyermekek,
elfeledett Isten,
elmélkedhetsz az élet szeszélyei felett.
Lám, forgandó a szerencse, Isten,
– ne haragudj, hogy erre én tanítalak,
por halandó,
de mi többet szenvedtünk s te annyira emberi vagy
Vígasztalódjál rokonom, nem csak a te sorsod ez,
vannak még számüzetésben rangodból valók
és emberek, nagyok
s termékeny, gyönyörű, hódító gondolatok.
Mert egyszer majd mindannyian odakerülünk a homályba,
a feledékenység éhes leplei mögé,
kik hatalmasok voltunk és dicsők,
mindannyian, – világok, emberek és istenek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi