FRISS ENDRE: A FOLYÓ BESZÉDE
FRISS ENDRE: A FOLYÓ BESZÉDE
Érted volt, hogy zabolátlanul rohantam, szikláról hegyes
sziklára zuhantam, tovább, tovább, utánad szaladtam,
gátakat téptem és gátakat léptem át, végighenteregtem
a meleg földeken, kivájtam a forró magvakat
és felkúsztam távoli lankák melle-dombjáig,
néha évekig bujtam bokrok között leskelődve
és fák combjait öleltem, akkor is mindig,
csak Téged kerestelek tüz, asszonyi lobogás,
üvöltő szomjusággal Téged, Téged, hogy eloltsalak.
sziklára zuhantam, tovább, tovább, utánad szaladtam,
gátakat téptem és gátakat léptem át, végighenteregtem
a meleg földeken, kivájtam a forró magvakat
és felkúsztam távoli lankák melle-dombjáig,
néha évekig bujtam bokrok között leskelődve
és fák combjait öleltem, akkor is mindig,
csak Téged kerestelek tüz, asszonyi lobogás,
üvöltő szomjusággal Téged, Téged, hogy eloltsalak.
