ERDÉLYI JÓZSEF: ITÉLET TROMBITÁJA
ERDÉLYI JÓZSEF: ITÉLET TROMBITÁJA
Dudálnak a gyárak
délebédre,
elfáradt munkások
örömére.
Dudálnak a gyárak,
s a harangok
zugnak, mint ősrégi
parancshangok:
vedd le süvegedet,
térdre jámbor!
Hiu parancsok egy
tünt világból.
Uj istene van már
a világnak,
kit fedetlen fővel
nem imádnak,
sem keresztvetéssel,
sem térdelve,
áldását sem kérik
az ételre,
hanem káromkodva
és dolgozva,
megbuktatásáról
gondolkozva,
hogy ne legyen isten
több utána,
szóljon az Itélet trombitája…
délebédre,
elfáradt munkások
örömére.
Dudálnak a gyárak,
s a harangok
zugnak, mint ősrégi
parancshangok:
vedd le süvegedet,
térdre jámbor!
Hiu parancsok egy
tünt világból.
Uj istene van már
a világnak,
kit fedetlen fővel
nem imádnak,
sem keresztvetéssel,
sem térdelve,
áldását sem kérik
az ételre,
hanem káromkodva
és dolgozva,
megbuktatásáról
gondolkozva,
hogy ne legyen isten
több utána,
szóljon az Itélet trombitája…
