Illyés Gyula: Mulató szolgák
Illyés Gyula: Mulató szolgák
– Nahát! Nahát! Nahát, maradt lám nekünk is még némi tört dió,
A pókhálós palack alján egy-két pohárnyi bor s dicső urunk hibás
Fogának szaggatott nyomával sok gyümölcs… Sonka! cukrozott kalács!
– Komák! Komák gyerünk! Rikolts, lapos hasunk! – ez azt’ e dáridó!
A pókhálós palack alján egy-két pohárnyi bor s dicső urunk hibás
Fogának szaggatott nyomával sok gyümölcs… Sonka! cukrozott kalács!
– Komák! Komák gyerünk! Rikolts, lapos hasunk! – ez azt’ e dáridó!
– A Szent Sebekre, hé! – Hortyog már drága püspökünk!
– Álmodjék szépeket! – Akár a végnapig! – Töltsd már meg a kupám!
– Hej, drága sógorom! hadd nyaljalak kupán!
Urak vagyunk, urak! Urként iszunk s pökünk!
– Álmodjék szépeket! – Akár a végnapig! – Töltsd már meg a kupám!
– Hej, drága sógorom! hadd nyaljalak kupán!
Urak vagyunk, urak! Urként iszunk s pökünk!
Szent Imre napja ma! Csörgő páncélosok a jó papi tized
Porzó zsáklisztjeit, kitty-kattyoló borát, sok bőgő tehenét
Szerény Személyünknek a hegy felé sötét estig kisérgeték –
Sivít a szélkakas? Rekedtre bőgheti magát! nekünk, nekünk, nekünk, a komák,
csárdázhat a hideg?
Porzó zsáklisztjeit, kitty-kattyoló borát, sok bőgő tehenét
Szerény Személyünknek a hegy felé sötét estig kisérgeték –
Sivít a szélkakas? Rekedtre bőgheti magát! nekünk, nekünk, nekünk, a komák,
csárdázhat a hideg?
Alszik már a merész hadfik serege is, – a korsók s a teli
Pórhölgyek keblei itatták őket a szép küzdelem után!
Kérődznek most meleg párnákon… Hallga! egy a kastély udvarán
Öklendezik! – Na nézd! A hold alatt a szent követ ölelgeti!
Pórhölgyek keblei itatták őket a szép küzdelem után!
Kérődznek most meleg párnákon… Hallga! egy a kastély udvarán
Öklendezik! – Na nézd! A hold alatt a szent követ ölelgeti!
«– Majd úgy fogunk táncolni
Mint a molnár tyúkjai! (még egyszer)
Kik jóllaktak búzával
Az ellopott árpával, (még egyszer)
És zabbal!
És zabbal.!»
Mint a molnár tyúkjai! (még egyszer)
Kik jóllaktak búzával
Az ellopott árpával, (még egyszer)
És zabbal!
És zabbal.!»
– És zabbal! ki a hanggal! a hála dalával, drága komáim, a hajnal
Mossa az ablakokat már! Kint a didergő földeken indul
Már a paraszt, – hej! – huzza ekéjét, bűzt ereget ki a kintul!
Míg tetves fője felett a tiszta harangszó égi zenéjén áthuz a reggeli angyal!
Mossa az ablakokat már! Kint a didergő földeken indul
Már a paraszt, – hej! – huzza ekéjét, bűzt ereget ki a kintul!
Míg tetves fője felett a tiszta harangszó égi zenéjén áthuz a reggeli angyal!
