ERDÉLY JÓZSEF: KISBORJÚ

Full text search

ERDÉLY JÓZSEF: KISBORJÚ
Borjút hoznak a falúról,
tarka kisbocit, szoposat. –
Ó hogy az út, a föld, a kő,
az ucca ketté nem hasad!
Keresztbe is hasadna tán,
az ucca szívtelen köve,
ha tudná: mit hoz faluról
a gazda lőcsös szekere.
Gyenge kisborjú, álldogál
a derékban, fékkötele
az oldalcsőhöz köti őt,
s kilóg buksi, nehéz feje,
két hosszúpillás nagy szeme
bámul a városra bután.
Reggel talán még jót szopott,
azért nem bőg anyja után.
Rózsaszín orra harmatos…
Kissé megrázta a szekér, –
Nem messze megy már… Leteszik,
de vissza többé sose tér.
Ma reggel utolsót szopott,
még ma talán, vérét veszik,
felkoncolják s az emberek
ma-holnap már meg is eszik…
Jó hogy nem tudja, oktalan,
tarka kisborjú, végzetét,
csak kilógatja buksiját,
s hordja nyugodt tekintetét,
megnyalja száját, mintha csak
érezné rajta a tejet…
Én látom a taglót csupán
göndörszőrű feje felett.
Látom hogy áll, hogy megrogyik
erőtlen a két tömzsi térd,
szeme fényét a megtörőt, –
látom a kést, a vért, a vért,
mely a csatornán kiszalad
s néz a kék égre piroson,
s némán kiáltja: Istenem,
te láttad az én gyilkosom!…

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi