NECHANSZKY LAJOS: ŐSZI DAL
NECHANSZKY LAJOS: ŐSZI DAL
Csendes eső szemereg,
halkan zsong az őszi szél,
s hulldogálnak szomorún
a gesztenye-levelek.
halkan zsong az őszi szél,
s hulldogálnak szomorún
a gesztenye-levelek.
Halkan zsong az őszi szél,
zúg-kopog a sok faág,
s hervadt lomb zizeg-zörög
vén fatörzsek szélinél.
zúg-kopog a sok faág,
s hervadt lomb zizeg-zörög
vén fatörzsek szélinél.
Zúg-kopog a sok faág:
így az ősz dalol-dalol,
így az ősz suhog-zokog,
búgja szerte bús dalát.
így az ősz dalol-dalol,
így az ősz suhog-zokog,
búgja szerte bús dalát.
Így az ősz dalol-dalol,
fák mögül és köd mögül,
fű felett és föld felett
ág között és ág alól.
fák mögül és köd mögül,
fű felett és föld felett
ág között és ág alól.
Fák mögül és köd mögül
Isten arca néz le rám,
szép aranyszint szór fölém
felhő-ujjai közül.
Isten arca néz le rám,
szép aranyszint szór fölém
felhő-ujjai közül.
Isten arca néz le rám,
bágyadt mosoly ül szemén,
hervadt haja sárga bronz
s ellebeg a szél után – – –
bágyadt mosoly ül szemén,
hervadt haja sárga bronz
s ellebeg a szél után – – –
Csendes eső szemereg
halkan zsong az őszi szél,
s hulldogálnak szomorún
a gesztenye-levelek.
halkan zsong az őszi szél,
s hulldogálnak szomorún
a gesztenye-levelek.
