REICHARD PIROSKA: MESE AZ ÖT UJJRÓL
REICHARD PIROSKA: MESE AZ ÖT UJJRÓL
«Ez elment vadászni»… Nem kellett! Csúf mese!
Vagy a kicsinek is, vagy a többinek se!
Mind édes testvér, vagy mind mostoha.
És mért haljon meg a nyulacska?
Vagy a kicsinek is, vagy a többinek se!
Mind édes testvér, vagy mind mostoha.
És mért haljon meg a nyulacska?
Nem is küldtem én, csacska,
hüvelykujjamat vadászni soha,
szerényen-gőgösen itthon maradt,
nem lőtt a második nyulat, se madarat;
középsőnek nem lett tűzhelye, kamrája,
gyűrűtlen a gyűrüs, nincs dús lakomája;
maguknak sincs, a kicsinek sem adtak,
mind együtt éhkoppon maradtak.
hüvelykujjamat vadászni soha,
szerényen-gőgösen itthon maradt,
nem lőtt a második nyulat, se madarat;
középsőnek nem lett tűzhelye, kamrája,
gyűrűtlen a gyűrüs, nincs dús lakomája;
maguknak sincs, a kicsinek sem adtak,
mind együtt éhkoppon maradtak.
Régi, rút mese volt. Szépet, újat
vártak, szegény bolondos kényes ujjak.
vártak, szegény bolondos kényes ujjak.
