SZEGI PÁL: OLYAN MESSZIRŐL…

Full text search

SZEGI PÁL: OLYAN MESSZIRŐL…
Olyan messziről indultál felém.
hogy négyszer lett éjszaka, mielőtt
elérted házam küszöbét.
Szélben és napsütésben
jöttél és homlokodról
az első harmat leszáradt
s a virág, mit melledhez
fogtál – nekem találtad –
első este lelankadt,
másodikon elájult,
s ott hagytad lenn a földön,
hová pihenni dültél.
Mert meg kellett pihenni…
Itt-ott kicsit leűltél,
megkérdeztek, feleltél,
– a szívben annyi szó van –
mindenkinek feleltél.
Mindenkinek jut egy szó.
Igy hoztad vad szavak
emlékét, suttogások
zsongását. Rád kiáltott
a szél, arcodhoz ért
a lomb s ráfeküdt a sötétség!
Igy szerettek el tőlem
erdők, hegyek, virágok,
s pár férfi,
négy, vagy öt, vagy kettő, vagy
csak egy…
Most hol viseljem csókod?
Rejtsem é, mint a tolvaj,
hogy senki meg ne lássa?
hagy lobogtassam, mint a részeg,
kinek gyarló szive kiárad?
Gazdagabb lettem é, vagy
szegényebb tevéled?
Találtam é valamit? ha fáradt is;
de lélek,
vagy elvesztettem a virágot is, amit
melledhez fogva hoztál: nekem
találtad…

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi