Erdélyi József: Nyárfák

Full text search

Erdélyi József: Nyárfák
Sok nyárfa volt abban a tanyában,
köröskörül abban a határban,
úgy merengtek hosszu sorban, kéken,
azon a sík, végtelen vidéken,
mint világgáindult óriások,
kiknek lábát gyökerekkel
fogta meg egy átok.
Hosszu sorban a sok magas nyárfa,
úgy állt mint egy óriási hárfa:
minden fa egy érzékeny húr, melyből
altató halk zenét csal a szellő.
Innen-onnan egy-egy húr hiányzott,
mert elszakadt, mikor a vad
zivatar hárfázott.
Egetverő eleven kerítés, -
úgy verődött vissza a cserdítés,
puskalövés úgy verődött róla,
mintha puskaropogás lett volna,
háború tán, ami alszik, alszik,
de felébred, ha egy árva
puskalövés hallszik.
Úgy szeretek rájuk emlékezni!
Látom őket tavasszal rügyezni,
a kastélykert körül, a határban,
látom őket sötét lombruhában,
hallom őket altatódalt súgni,
hallom őket riadozni,
tenger gyanánt zúgni...
Megvannak-e még azok a nyárfák?
Vagy azóta mindet kivagdalták?
Ha kivágták, ledöntötték őket,
akár ne is lássam azt a földet,
soha többé, a kék nyárfák nélkül, -
hírt se halljak arról az el-
kárhozott vidékről!
Hírt se halljak arról a tanyáról,
arról az elcsúfított határról,
a kegyetlen népről, mely kivágta,
százesztendős fákat nem sajnálta,
száz esztendő lassú nevelését. -
Nincs ott élet, hol nem becses
a nagyság, a szépség.
Emlékemben él az a sok nyárfa,
zeng, zúg, mint egy óriási hárfa,
felkél mint egy törhetetlen hadsor,
mely az egész világ ellen harcol,
egy szebb-jobb, egy igazabb világért:
magáért a határtalan
istenországáért.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi