SOMLYÓ ZOLTÁN: MANDULAFA
SOMLYÓ ZOLTÁN: MANDULAFA
Klimkó István ezredes úrnak ajánlom
...A sarkon mandulafa; habfehér köpenyét
évente egy hétig viseli csak, jön a május
és lerántja róla s ott áll mezítelen...
Ez a mandulafa, ez ez a szerelem...
...A sarkon mandulafa; habfehér köpenyét
évente egy hétig viseli csak, jön a május
és lerántja róla s ott áll mezítelen...
Ez a mandulafa, ez ez a szerelem...
Évente egy hétig viseli, hat, hét napon át
hat, hét napon át micsoda fény, micsoda pompa!
Selyemszirom, zsiros rügy, mohó száj, töméntelen.
Ez a mandulafa, ez ez a szerelem...
hat, hét napon át micsoda fény, micsoda pompa!
Selyemszirom, zsiros rügy, mohó száj, töméntelen.
Ez a mandulafa, ez ez a szerelem...
Hét napon át korábban kelek, látni akarom;
még holnap, - mondom magamba - s még holnapután...
S odalessz a köpeny, ez a habfehér szeplőtelen -
Ez a mandulafa, ez ez a szerelem!...
még holnap, - mondom magamba - s még holnapután...
S odalessz a köpeny, ez a habfehér szeplőtelen -
Ez a mandulafa, ez ez a szerelem!...
Én is viseltem ezt a köpenyt, én is hét napon át
fürödtem pompába, fénybe, szűzi talárba...
S egy reggel eltünt a fény, leolvadt a selyem...
Ó mandulafa, ó elvirágzott szerelem...
fürödtem pompába, fénybe, szűzi talárba...
S egy reggel eltünt a fény, leolvadt a selyem...
Ó mandulafa, ó elvirágzott szerelem...
Állunk a tavaszi napban, állunk a sarkon
odakötve minden rügyünkkel a kurta időhöz...
Örök írás a hullandó, múló levelen:
mandulafa-élet... hétnapi szerelem...
odakötve minden rügyünkkel a kurta időhöz...
Örök írás a hullandó, múló levelen:
mandulafa-élet... hétnapi szerelem...
