GELLÉRT OSZKÁR: TÁRSTALAN ÉJ
GELLÉRT OSZKÁR: TÁRSTALAN ÉJ
Ti könyvek a fal mentében
Mért döltök most részegen előre,
Hogy elönt tőle a verejték
És kiveri a láz az arcom?
Könyvespolc-tornyom esküdj:
Igérd meg, hogy nem omolsz rám
Mig alszom.
Mért döltök most részegen előre,
Hogy elönt tőle a verejték
És kiveri a láz az arcom?
Könyvespolc-tornyom esküdj:
Igérd meg, hogy nem omolsz rám
Mig alszom.
S te tégla a falban, esküdj,
Hogy nem mozdulsz ki helyedből.
Megreccsen az ágy rugója,
Mellettem a bútor pattan...
Ha a padló most leszakadna
S megnyílna a mély, felbőgve
Alattam!
Hogy nem mozdulsz ki helyedből.
Megreccsen az ágy rugója,
Mellettem a bútor pattan...
Ha a padló most leszakadna
S megnyílna a mély, felbőgve
Alattam!
S te papírvágó kés esküdj:
Hagy nyakamat el nem metszed.
S te asztalom éle esküdj:
Nem versz léket koponyámba.
S te szeg... ha te meglazulnál...
És rámzuhanna ez éjjel
A lámpa!
Hagy nyakamat el nem metszed.
S te asztalom éle esküdj:
Nem versz léket koponyámba.
S te szeg... ha te meglazulnál...
És rámzuhanna ez éjjel
A lámpa!
Oh tárgyak, tárgyak, tárgyak,
Élettelen istenek ti!
Hogyan is mernék elaludni
Közöttetek, ti kegyetlen
Ti kegyetlen lesbenállók,
Ha nincs, aki védve virasszon
Felettem.
Élettelen istenek ti!
Hogyan is mernék elaludni
Közöttetek, ti kegyetlen
Ti kegyetlen lesbenállók,
Ha nincs, aki védve virasszon
Felettem.
Jaj, szörnyű társtalanság!
Hogyan is mernék elaludni
A nem-érzők tömkelegében...
Jaj, merre vagy érző társam
S ki vagy? Jelentkezz! szólj hát!
Hogy a nevedet könyörögve
Kiáltsam.
Hogyan is mernék elaludni
A nem-érzők tömkelegében...
Jaj, merre vagy érző társam
S ki vagy? Jelentkezz! szólj hát!
Hogy a nevedet könyörögve
Kiáltsam.
Csak zümmögj, zümmögj, zümmögj
Füleim körül legyecském.
Te tarts ébren, vigyázz rám
Érző, eleven testvérem.
Egyetlen élő a világon
Segíts, hogy a holnapi reggelt
megérjem.
Füleim körül legyecském.
Te tarts ébren, vigyázz rám
Érző, eleven testvérem.
Egyetlen élő a világon
Segíts, hogy a holnapi reggelt
megérjem.
