FÜST MILÁN: BALLADA AZ ELRABOLT LEÁNYRÓL

Full text search

FÜST MILÁN: BALLADA AZ ELRABOLT LEÁNYRÓL
Angyalok söpörték műhelyem,
Szerszámaim az útból félrerakták…
Üveggyártó valék… És volt egy lányom is,
A kontya, mint a vas, – de őt már elragadták…
S volt úgy, hogy este lett nagy fergeteg…
A szélben vén emberek perlekedtek…
Egy részeges ajtóm elé vizelt,
S azt hajtogatta, hogy ő nagybeteg.
A halál meg akart keríteni egy kis lovat
S űzőbe vette… Mit mesélhetek?
Én mindezt láttam, mélabús öreg
S nem vállalkoztam többé kűzdelemre…
Fanyar volt sorsom íze, mint az álomé
S a gondolatom mind: halálomé.
Nem hagytam el kemencém, bárki jött is,
Csak épp letettem forró eszközöm,
Az emberekhez nem volt már közöm…
Csak azt vigyáztam, el ne fogyjon kis borom
S evégből olykor kiszóltam az ablakomon…
Szemben egy korcsma volt… S odébb egy gyűlölt kastély…
Négy sarkán négy torony.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi