SZERB ANTAL: BUDAPESTI KALAUZ MARSLAKÓK SZÁMÁRA
SZERB ANTAL: BUDAPESTI KALAUZ MARSLAKÓK SZÁMÁRA
A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost.
*
Uram, igen tisztelt Idegen, mindenekelőtt arra kell nyomatékosan kérnem, ne hallgasson az ujságírókra és a jeles megfigyelő tehetségekre, akik azt fogják Önnek mondani, hogy a pesti ember ilyen meg olyan. A pesti ember, akiről ők beszélnek, épolyan, mint minden más kereskedő, ha nincsen pénze. Mit érdekel az egy Marslakót? Általában az emberek, hát fontosak az emberek a városban? Párisban csak az emberek utálatosak és érdektelenek. Én a várossal akarom Önt megismertetni, azt hiszem, a házak az igazán lényegesek. De talán nem is a házak: az utcák egymásrahajló erotikája, melyben néha erő fejeződik ki és olykor grácia, a forgalmak hőfoka talán, a közterek és a szobrok éghajlati viszonyai, az autobusz-számokkal kapcsolatos irodalmi asszociációk vagy valami ilyesmi. Hisz Ön ért engem.
*
Lánchíd.
A Dunapartok.
Belvárosi utcarészlet.
A budai parton.
Gellérthegy.
Tabán.
A Duna, a költők és a mulandóság.
Várkert.
Vár, Bástyasétány.
Vár, Tárnok-utca.
Mátyás-templom.
Halászbástya.
Kapisztrán-tér, Helyőrségi templom.
Vérmező.
Pasarét.
Óbuda.
Batthyányi-tér, Szent Anna temploma.
Józsefváros.
A Vásárcsarnok mögött.
Új-Lipótváros.
Margitsziget.
Ujpest.
