ÁRKÁDIA

Full text search

ÁRKÁDIA
Nagy íróink stílusa. – Egy mondat Surányi Miklós hírhedt Széchenyi-regényéből. Ezt a regényt, mint köztudomású, a Széchenyi-gyalázás vádjával illették; a szerző és hívei az írói művészet szabadságára hivatkoztak; egyszóval oly csaták vívattak itt, amilyenek nem egy nagy író körül zajlottak már. Ime hát egy mondatnyi példája a Surányi-féle írói művészetnek, kapásra választva, ezúttal nem a szekszuális, hanem a «nemzeti» tárgykörből:
«A királyok sem jót, sem rosszat nem tehetnek, ha olyan nemzettel állanak szemben, akik meg tudnak állani a maguk talpán.» (Egyedül vagyunk. III. kötet 161. oldal).
Ha egy gimnázista írná ezt a mondatot, tanára alighanem súlyos megrovásban részesítené, úgy a nyelvtani egyeztetés, mint a stílus szempontjából, amiért többes névmást egyes főnévre vonatkoztat vagy az állani igét oly csúnyán ismétli. De hát ami nem szabad a gimnázistának, az bizonyára szabad egy nagy írónak, akinek művészi lényegéhez nyilván hozzátartozik a pongyolaság. Csak egy dolog ijeszt meg: mi lesz a magyar nyelvből, ha nagy íróink, mint napjainkban, egyre szaporodnak?
Minden nő egyforma: egyik ilyen, másik olyan. – Ez régi vicc, de nehéz rá olykor vissza nem emlékezni; pláne mikor ilyesmit olvas az ember:
«A világon minden-minden összefügg. Az egyik értéket képvisel, a másik nem – de mindkettő elsülyed: az egyik a halhatatlanságba, a másik a lim-lomok közé.»
(Új kor, Balla Borisz cikke: Régi és új idők).
A vallásos buzgalom túltengése:
«A költő Tóth János alázatos lélekkel, istenszimatoló léptekkel halad az apostolok útján».
(Vasi Szemle, Tóth János verseiről írott kritika).
Fontos! Nehogy megfeledkezzünk róla:
«Kazinczy Ferenc halálának időpontjában a magyar irodalmi zsidószemlélet racionalista-voltairei hangja mintegy belefásultan a hosszú hallgatásba új erőforrások után kutat, régi szólamokat kelt életre, hogy rövidesen felvegye a harcot a felvilágosodott-romantikus zsidólátással.»
(Libanon, Vajda Péter zsidószemlélete című cikk).
Magyar tudományosság, vagy mi az az Encyclopedia Britannica és ki írta?
«A különféle szokások mostani formájukhoz képest meglepően más eredetre mennek vissza. Ilyen a csók eredete is. Az angol Taylor The Encyclopedia Britannica című művében adta magyarázatát a csók szokásának».
(Dr. Holló Domokos: Népbabonák Lélektana. Etnographia Népélet. 1935. 35. lapon).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi