Fenyő László: Kislányomnak

Full text search

Fenyő László: Kislányomnak
Bucsúzz az erkélytől, a kerttől,
gyermekem, Anna-Klára,
megyünk a városi lakásba.
Eltünődöm: Hány változásra,
ó, mennyi-mennyi búcsuzásra
szabták ki életed,
lubickolván a megszokásban,
hányszor, hány érdes változásban
kell majd siratnod vesztett édened,
mert Paradicsomkert a megszokás
és vesztett éden minden változás.
Be szeretnék adni tenéked
egy marék falusi gyerekkort,
talp alá való puha rétet,
juhnyáj-felverte alkonyati porból
szövődő s oszló messzeséget,
hogy legyen majd egy-egy emléked,
melyekben e hajdani üdeségek
ezerjófű-illata ébred,
hogy később nőve, okosodva,
balejátsszanak mosolyodba,
ringázva fű, fa, tücsök-ének.
Így, így. - Indulunk. - Vár a gang,
várnak a kormos tűzfalak,
a verkliszó lesz a harang,
hogy betellj, kezdő áhitat,
a vasrács lesz majd gyámolod:
segítni tipegésedet -
gyermekem, te is úgy leszel,
mint ahogy apád volt gyerek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi