Weöres Sándor: A halálról
Weöres Sándor: A halálról
Ne bánd, hogy meghalsz. Csak tested alakja
és külön-léted, értelmed muló.
A többit a minden-befoglaló
végső keret magába átfogadja.
és külön-léted, értelmed muló.
A többit a minden-befoglaló
végső keret magába átfogadja.
Mulandó minden forma és jelenség-
elbontható a hegycsúcs és parány:
mint állapot: halandó mindahány
s mint állomány: időtlen, tiszta fenség.
elbontható a hegycsúcs és parány:
mint állapot: halandó mindahány
s mint állomány: időtlen, tiszta fenség.
Ilyen a lélek is: kihal belőle
az állapot - az érzés, értelem,
mely mindig csak a részekre halászik
az állapot - az érzés, értelem,
mely mindig csak a részekre halászik
s még ezt se bírja, betegecske tőle -
de ami benne állandó elem,
elér az el-se-hagyott Drága Házig.
de ami benne állandó elem,
elér az el-se-hagyott Drága Házig.
