Illyés Gyula: KÉTFELÉ VER A SZÍV
Illyés Gyula: KÉTFELÉ VER A SZÍV
Két felé ver a szív, egy igen és egy nem.
Harc ez is, - de kell szebb?
Mit tudod te, mért élsz, mig rá a kegyetlen
halál nem felel meg!
Harc ez is, - de kell szebb?
Mit tudod te, mért élsz, mig rá a kegyetlen
halál nem felel meg!
S a kegyes szerelem, - ha egy szabadabban
szaladó ütemre
ráfelel egy lágyabb, akár e dalokban,
háláját üzenve.
szaladó ütemre
ráfelel egy lágyabb, akár e dalokban,
háláját üzenve.
A tenger a földdel, föld faggyal vitázik,
ti nők a halállal.
Öletekik csap, de felfutva odáig,
tajtékkal aláhull.
ti nők a halállal.
Öletekik csap, de felfutva odáig,
tajtékkal aláhull.
Ő dob tefeléd és igéri, öledben
harcát ha kivivta
tanyát verve benned, üresen hagy engem,
ha egy pillanatra.
harcát ha kivivta
tanyát verve benned, üresen hagy engem,
ha egy pillanatra.
