Bóka László: Gyomlálva élek
Bóka László: Gyomlálva élek
Nem áldozat ez, csak mesterség,
lemondani s nem követelni,
nem tanultam, hát nem is mernék
a gazdával bérért perelni,
ne bért, mit a béres is gyéren
kap a gazdától, ne azt adjon,
én megélek holmi gyökéren,
az én aratásom a vad gyom.
lemondani s nem követelni,
nem tanultam, hát nem is mernék
a gazdával bérért perelni,
ne bért, mit a béres is gyéren
kap a gazdától, ne azt adjon,
én megélek holmi gyökéren,
az én aratásom a vad gyom.
Hisz neki vetek, nem magamnak,
részemmel növelem egészét,
de mit mások parlagon hagytak
a tunyaságnak gaz-vetését
hagyja nekem: gyomlálva élek,
hogy élek, az is neki haszna,
gyomot irtok, mikor henyélek
akkor is gazdagul a gazda.
részemmel növelem egészét,
de mit mások parlagon hagytak
a tunyaságnak gaz-vetését
hagyja nekem: gyomlálva élek,
hogy élek, az is neki haszna,
gyomot irtok, mikor henyélek
akkor is gazdagul a gazda.
Nem áldozat, ha nem is áldás,
sorsom, hogy e sorban maradjak,
így élnek az atyai szállás
körül a fél-fiak, a fattyak,
se nem örökös, se nem béres,
nincsen jussom, nincs szerződésem:
enyém mindörökre a parlag,
kivül falon és keritésen.
sorsom, hogy e sorban maradjak,
így élnek az atyai szállás
körül a fél-fiak, a fattyak,
se nem örökös, se nem béres,
nincsen jussom, nincs szerződésem:
enyém mindörökre a parlag,
kivül falon és keritésen.
