ARATÓ GÉZA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
ARATÓ GÉZA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
ARATÓ GÉZA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottsága 1990. november 7-én megtárgyalta a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló, 565-ös számon beterjesztett törvényjavaslatot, és azt 1 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.
A vita során több lényeges észrevétel hangzott el, amelyeket célszerű röviden összefoglalni a plenáris ülés számára is.
Az Állami Számvevőszéknek a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletének vizsgálatáról készült jelentésében is olyan figyelemre méltó tények, adatok és javaslatok vannak, amelyek megismerése és megfontolása hasznos lehet a Társadalombiztosítási Alap következő évi költségvetésének beterjesztésekor és megvitatásakor.
A bizottságban a képviselők egyetértettek abban: helyes és igen fontos lépés volt, hogy a Társadalombiztosítási Alap az 1988. évi XXI. törvénynek megfelelően 1989. január 1-jétől elkülönült az állami költségvetéstől. Arról is rendelkezett a törvény, hogy a társadalombiztosítási ellátások zavartalan folyósítását pénzügyi fedezethiány esetére állami garancia szavatolja.
Az Alap gazdálkodási önállóságát az idézett törvény azzal is deklarálta, hogy az ellátási kötelezettségeket meghaladó bevételi többletek nem vonhatók el. Ezeknek a rendelkezéseknek a célja egy olyan finanszírozási és gazdálkodási rendszer megalapozása, amely hosszú távon biztonságot teremt a társadalombiztosítási ellátások értékállóságának. Úgy tűnik, hogy ennek a célnak az elérését számos körülmény akadályozta, illetve akadályozza. Ilyen maga a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott 13/1989-es számú minisztertanácsi rendelet, melyek még az Alap elszámolásával kapcsolatos fogalmakat sem határozzák meg egyértelműen.
A működés érdekében a meglévő szabályozásokhoz kellett igazítani a Társadalombiztosítási Alap elszámolási és számviteli rendjét. Ezért az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság néhány kivételtől eltekintve a költségvetési szervekre vonatkozó elszámolási rendet alkalmazta.
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a bevételi többletekkel való gazdálkodással kapcsolatos döntési hatáskört átmeneti feladatának tekintette a társadalombiztosítás önkormányzatának a létrehozásáig. Már 1989-ben a munkáltatók járuléktartozásai meghaladták a 10 milliárd forintot, melyet a Társadalombiztosítási Főigazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel megfelelő hatékonysággal kezelni nem tudott és ma sem tud.
Ez a kintlévőség napjainkig tovább duzzadt, és mára eléri a 19 milliárd forintot. A járuléktartozások növekedésének hátterében a gazdasági szféra zavarai mellett tudatos szabálysértések is szép számmal akadtak. A gazdálkodó szervek a járuléktartozás növekedésével olcsó hitelhez jutottak, tudniillik a késedelmi pótlék szintje a piaci hitelkamat mértékéhez képest, különösen az előző időszakban igen alacsony volt, így visszatartó ereje sem lehetett. A gazdálkodó szervezetekkel szemben a rendelkezések a nemzetközi normákkal ellentétben a késedelmi pótlék révén kollektív felelősségre vonást alkalmaznak. A járulékbefizetés elmulasztásáért tehát a munkavédelmi, egészségvédelmi stb. jogszabályok szankcionálási előírásával ellentétben a személyes vezetői felelősség nem érvényesíthető. Az Állami Számvevőszék a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletéről szóló jelentésében ugyanazokat a kezdeményezéseit fogalmazza meg az Országgyűlés számára, melyeket saját bizottságunk is a Parlament figyelmébe ajánl. Ezek a következők:
1. A Társadalombiztosítási Alap irányító szervezetének, önkormányzatának létrehozása, működésének, hatáskörének törvényben történő szabályozása.
2. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése, a pénzügyi gazdálkodási fegyelem erősítésére irányuló jogalkotói tevékenység során a Társadalombiztosítási Alap védelmét is szolgáló rendelkezések meghozatala, különös tekintettel a járuléktartozások behajthatóságának a lehetőségeire.
Ebben szerettem volna röviden összefoglalni a bizottság álláspontját és az Állami Számvevőszék jelentésének a leglényegesebb pontjait.
Jelezni szeretnék Elnök úrnak és a tisztelt Háznak is, úgy tűnik, hogy a mai napon nem tudunk határozatot hozni a törvényjavaslatról, mert Balogh Gábor képviselőtársunk két módosító javaslatot terjesztett be, amit a bizottság még nem tárgyalt, úgy tervezzük, hogy ma este a plenáris ülés után megvitatjuk. Köszönöm szépen. (Taps.)
