KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A külföldiek magyarországi befektetéseinek ösztönzése, elősegítése, a külföldi tőke beáramlásának gyorsítása az ország gazdasági fejlődésének egyik meghatározó tényezője. Külföldi technológia alkalmazása nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság modernizálása, szerkezeti átalakítása. A hazai források, a magántőke még nem kielégítő nagyságrendje miatt külföldi tőke nélkül nem teljesíthetők privatizációs célkitűzéseink. Ezen túlmenően meghatározó a külföldi tőke szerepe Magyarország világgazdasági integrációja szempontjából is, és nem elhanyagolható hatása a fizetési mérleg alakulására, a korszerű üzleti kultúra elterjedésére.
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. számú törvény alapvetően beváltotta a megalkotásakor hozzá fűzött várakozásokat. Megfelelő biztonságot nyújt a külföldieknek befektetéseik védelmére, nyereségük szabad felhasználására. Ösztönző rendszere, adókedvezményei világviszonylatban is különlegesen kedvezőek.
E törvény azonban még mindig sok bürokratikus elemet, felesleges megkötést tartalmaz, s ugyanakkor bizonyos vonásaiban túlzott kedvezményeket nyújt a külföldiek számára, különösen a hazai vállalkozásokkal szemben.
Mindaddig, amíg a hazai beruházási környezet a külföldi számára jelentősen különbözik a megszokottól, a számára megszokottól, mindaddig, amíg a hazai infrastruktúra európai színvonalra nem emelkedik, a tulajdonviszonyok nem tisztázódnak teljes körűen, amíg a közgazdasági környezetünk nem egyenértékű a fejlett országokéval, szükséges a külföldi tőke beáramlását különleges eszközökkel, ösztönzőkkel elősegíteni, mert más eszközünk egyszerűen nincs céljaink megvalósítására.
E meggondolások vezérelték a Kormányt, amikor kidolgozta, és most Önök elé terjeszti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. számú törvény módosítására vonatkozó javaslatait.
E módosítás kidolgozásakor három alapvető célt tartottunk szem előtt.
Tovább kívánunk lépni a liberalizálás irányában, jelentős változtatást a stabilitás elveinek érvényesítése és a bizalom megtartása érdekében nem kívántunk javasolni. Ezzel egy időben erősíteni kívántuk a nemzeti elbánás elvét, a fokozatosság szempontjának hangsúlyozott figyelembevételével.
Mindezek alapján a törvénymódosítás két alapvető változtatást tartalmaz.
Először is eltöröltük az engedélyezési rendszert. Az 1988. évi XXIV. számú törvény a maitól eltérő ideológiai környezetben született. Az akkori megítélés fenn akarta tartani az állami ellenőrzés szerepét a külföldi többségű részesedés esetére, így erre hivatali engedélyezési rendszert működtetett.
Az elmúlt – csaknem kétéves – időszak tapasztalata megmutatta, hogy e szabályozást fenntartani nem célszerű. Az engedélyezés bürokratikus és formális volt, az állami ellenőrzést meg lehetett kerülni.
Felmerülhet a kérdés, nincs-e olyan területe nemzetgazdaságunknak, ahol a külföldi részesedést korlátozni kellene, ahol a gazdasági tevékenység csupán hazai cégek monopóliumaként jelentkezhet.
Úgy ítéljük meg, hogy olyan tevékenységi terület, amelyben önmagában a külföldi tőke megjelenése okozna gondot, nemigen található. Nem zárható ki azonban természetesen egyes érzékeny gazdasági tevékenységek esetleges szükséges állami szabályozása, és ennek során a külföldi tőke aránya, megjelenése is szabályozható.
Mindezek alapján a liberalizáció és a nemzeti elbánás elvének ötvözeteként az engedélyezés eltörlését javasoljuk.
A törvény második, bár nem annyira alapvető módosítása az adókedvezmény-rendszert érinti. A javaslat előkészítése során voltak olyan vélemények, amelyek a kedvezmények teljes eltörlését javasolták, hangsúlyozva az egyenlő elbírálás, a nemzeti elbánás elvét.
Bevezetőmben már hangsúlyoztam, milyen meghatározó és fontos szerepét látjuk a külföldi tőke beáramlásának gazdaságunk fejlődésének elősegítése érdekében.
Alapvető a külföldiek bizalmának erősítése gazdaságunk, szabályozórendszerünk stabilitása iránt. Ugyanakkor a komoly, hosszú távon befektetni kívánó külföldi beruházókat kívánjuk előnyben részesíteni, akik nemcsak az adókedvezmény miatt akarnak minimális tőkét behozni. Ezért javasoljuk eltörölni – a húsz százalékos adókedvezménysávot, s megemelni az adókedvezménnyel járó minimális alapítói tőkét. Ez utóbbi intézkedést az elmúlt évek magas inflációs rátája is indokolttá teszi.
Korlátlan ideig persze a világon sehol sem adnak adókedvezményt, ezért az adókedvezmények időtartamát tíz évre kívánjuk korlátozni. Megszüntetni javasoljuk a Kormány diszkrecionális jogkörét külön kedvezmények nyújtására. Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy e jogkör parttalan láncreakciót indíthat el a különleges kedvezmények igénylése terén, s a normatív, egyenlő elbánás elvét is sérti. A megszerzett jogok, kedvezmények azonban, tehát az ez ideig megszerzettek az öt-tíz éves időkorlát mellett érvényben maradnak.
A fentieken túlmenően néhány egyéb, kisebb-nagyobb jelentőségű módosítást is javasolunk bevezetni a szabályozásban, amelyek közül az alábbiakat emelném ki. Új eszközrendszer szükségességére utal a 4. § (4) bekezdése. Ennek értelmében a Kormány a jövőben közvetlen támogatást kíván nyújtani a külföldi tőkével működő vállalkozások számára, az infrastruktúra kiépítéséhez, a dolgozók átképzéséhez, az önkormányzatok, vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok megvásárlásához. E rendszer működtetésére vonatkozó jogszabály kidolgozása folyamatban van.
Bővíteni kívánjuk a különlegesen fontos tevékenységek körét a közúti járműgyártással. Ez nem csak a már elhatározott személygépkocsi-gyártási együttműködést ösztönözné, hanem elősegítené a külföldi tőke bevonását a hazai autóbusz- és tehergépkocsi-gyártásba is.
Felmerülhet a kérdés, mi szükség van a különlegesen fontos tevékenységek listájának fenntartására, miért nem tesszük lehetővé a termelő, értékelőállító tevékenységek teljes spektrumában az adókedvezmény nyújtását. E kérdésben a következőket javaslom mérlegelni.
Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a külföldi befektetők igénylik, hogy meghatározzuk és nyilvánosságra hozzuk iparfejlesztési prioritásainkat. E lista irányítja Magyarországon is – miként más országokban is – a külföldi tőkét a Kormányzat által kívánt területekre. A lista megszüntetése túl széles körűvé tenné az adókedvezményeket; ez költségvetési bevételeinket is csökkentené.
További módosítás, hogy a társaság külföldi tagja részéről nyújtott pénzbeli hozzájárulás, tehát az alaptőke eddig is devizaszámlán tartható része a jövőben nem csak termelőeszközök megvásárlására, hanem költségek fedezésére is szolgálhat.
Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam röviden összefoglalni a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítására vonatkozó javaslatunkat. A Kormány úgy gondolja, hogy e módosítások a külföldiek befektetéseit tovább ösztönzik, a nemzeti elbánás elvének fenntartása és erősítése mellett. Kérem Önöket, hogy a javasolt módosításokat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
