PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálom megint lerövidíteni a hozzászólásomat, mert úgy érzem, hogy nem kell arról beszélni, hogy szükségünk van külföldi tőkére, többen beszéltek erről, mi is megerősíthetjük ezt a véleményt. Nem kell arról beszélni, szükség van-e a külföldi tőkének arra, hogy stabil magyar törvényi környezetben működjön, erről is többen beszéltek, kár lenne megismételni. Ugyanez vonatkozik a külföldi tőkének a politikai stabilitással szemben elvárt követelményeire is.
Arról, hogy milyen külföldi tőkére van szükségünk, is több szó esett; egy dolgot szeretnék kiemelni, s ez rendkívül jelentős a törvénymódosítás szemlélete szempontjából. Olyan tőkére van szükségünk, amelyik technológiát, tudást, piacot, profitképességet hozna az országba. Én azt hiszem, ez a szemlélet áthatotta a törvénymódosítást tevő minisztériumot, illetve Kormányt, hiszen azok a javaslatok, amelyek a 20 %-os részvétellel, alacsony tőkével működő vállalkozásokba való külföldi beszállást és az ide vonatkozó kedvezmények eltörlését illetik, azt hiszem, azért kerültek napirendre, mert ebben a kategóriában számos – nem túl nagy jelentőségű – vállalkozás alakult ki az országban.
Meg kell, hogy mondjam, helyenként még kalandor vállalkozással is lehetett találkozni, és nem baj az, ha ezek számára a jövőben különleges kedvezmény nem lesz.
Egyetértünk azzal is, hogy jelentős lépés történt a Kormány javaslatának megfelelően az engedélyezési eljárások egyszerűsítésében. Meg kell, hogy mondjam, részt vettem a korábbi munkákban is, s nem emlékszem semmiféle ideológiai megfontolásra a tekintetben, hogy az 50% fölötti külföldi részesedéssel működő külföldi vállalatoknál miért kell engedélyezési eljárás. Volt még bizalmatlanság és bizonytalanság, de nem ideológiai alapon, egyszerűen még nem működtek a mechanizmusok.
A frakcióm nevében mondhatom, egyértelműen támogatjuk azt, hogy ezek az engedélyezési eljárások egyszerűsítésre, a bonyolult szabályok eltörlésre kerüljenek. Meg kell, hogy jegyezzem ugyanakkor, hogy ezt a gondolatot célszerű lenne végigvezetni a törvény egyéb elemein is. Egy példát olvasnék fel a tervezetből, amely úgy tűnik, hogyha a módosítások után benne maradna, talán célszerű lenne a későbbi vitában ezt kiküszöbölni. Az eredeti törvény 4. §-ának 2. pontja azt mondja: "Többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban álló részvénytársaság más részvénytársaságban többségi részesedést nem szerezhet."
Azt hiszem, ez a gondolat ugyanabból az okból maradt benn az eredeti törvényben, amely miatt az engedélyezési eljárás még életben maradt. Ha nem így volna, kérem Miniszter Úr, tájékoztasson az ellenkezőjéről. Azt hiszem, itt ugyanaz volt az ok, abban az esetben, ha nem szükséges 50% feletti külföldi tulajdont engedélyeztetni, akkor a részvények vásárlásában sem szükséges ilyen típusú korlátokat bennhagyni a törvényben.
Egyetértünk azzal, hogy a nagyobb jelentőségű ügyletekben új módon fogalmazzuk meg a szabályainkat, s ezeket stabilan próbáljuk érvényesíteni. A törvénytervezet e tekintetben előrelépés, és ezt az előrelépést szemléletében mindenképpen támogatjuk, ugyanakkor szeretnénk megfontolásra felvetni egy plusz gondolatot. Az anyag azt tartalmazza, hogy különböző feltételek fennállása esetében 40-60, illetve 100%-os adókedvezményben részesülhet a vegyes tulajdonú vállalat. Ugyanakkor – ahogy Palotás úr is említette – változhat az adóalapja. A 40, illetve 35%-os nyereségadókulcs remélem, hogy lefelé fog haladni.
Ha egy változó nyereségadókulcsra vetítjük ezt az adókedvezményt, akkor állandóan változni fog, igaz, hogy lefelé, a külföldiek megadóztatása is. Nem lenne-e célszerű azt mondani, van egy 40%-os VÁNYÁ-nk, ehhez képest megfogalmazunk 40, 60, illetve 100% adókedvezményt külföldi részvétel esetén, tehát 24-16, illetve nulla %-kal adóztatjuk őket meghatározott feltételek érvényesítése esetén öt, illetve tízéves időtávlatban. Ez azt eredményezné, ha csökken a VÁNYA-kulcs, akkor közeledni fog a külföldiek adóztatásához, és egyszer elérkezhetünk abba a pillanatba, amikor az ún. nemzeti elbírálás elve automatikusan tud érvényesülni felülről lefelé, tehát nem kell újabb törvénymódosításban gondolkodni hosszú távon előre. Erre vonatkozóan mi be fogunk terjeszteni egy módosítási indítványt.
Az anyag nagyon helyesen tartalmaz egy mellékletet arról, mely kiemelt tevékenységek területén szeretnénk alkalmazni a jövőben is az iparpolitikai célok érvényesülését. Helyesnek tartjuk azt, ha ez a lista kibővül a közúti járműgyártás egy új területével, elsősorban a személygépkocsigyártással, azonban fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy nem célszerű, hogy ez a lista önmagában megmaradjon. A lista túl széles. El lehet mondani kritikaként, hogy ezt még az előző Kormány, vagy kormányok alakították meg, hadd mondjam el, ott is egy parlamenti vitában számos képviselő szólt hozzá, és tett javaslatot, hogyan bővüljön a lista.
Csak példákat említenék ebből a listából. Azt hiszem, hogy nem szolgál különös iparpolitikai célokat a demizson – ez a legkedvesebb példám –, a demizsongyártás kiemelt kezelése nem feltétlenül egy iparpolitikai cél. De mondhatnék még más példákat is. A bérmunka a felsorolt tevékenységek területén mint kiemelt iparpolitikai cél szerepel. Egyetértek azzal, hogy a bérmunka rendkívül hasznos kereskedelmi, ipari vállalkozás, de nem feltétlenül alapja vegyesvállalatok létesülésének. Tehetnék további megjegyzéseket, de azt hiszem, nem sorolom fel a sok-sok példát, mert ez igen hosszú időt igényelne.
Mi a magunk részéről javaslatot fogunk tenni arra, hogy a jövőben ilyen külfölditőke-részesedéssel alakuló vállalatok esetében ne legyen ilyen széles a listánk. A korábbiakban megalakultak számára legyen érvényben a jövőben is a kapott preferencia, de szűkítsük le a listát a valóban jelentős, a gazdaság struktúráját meghatározó irányokba befolyásoló területekre.
Mindezt figyelembe véve messzemenően támogatjuk azt a szemléletet, amely ebben a törvényjavaslatban érvényesül, és az elmondott néhány módosítási indítvánnyal – amelyek azt hisszük, javítanak rajta – elfogadásra fogjuk javasolni.
Köszönöm szépen. (Taps.)
