PALOTÁS JÁNOS (MDF)
PALOTÁS JÁNOS (MDF)
PALOTÁS JÁNOS (MDF) Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim!
Igyekszem rövid lenni, egyrészt elnök úr gondolataihoz szeretnék csatlakozni.
Miközben magát a törvényjavaslatot igen jónak tartom és erre pár mondatban vissza fogok térni, szeretném a képviselőtársaimnak a támogatását kérni azon javaslatomhoz, hogy ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját a vállalkozási nyereségadó törvény határozathozatala után lehet csak lezárni. A vállalkozási nyereségadótörvény az az alaptörvény, amiben a nyereségadóról, annak költségvetési szempontjairól vitatkozni fogunk. Abban a külföldi befektetéseknek a preferációját – gondolom – jóvá fogjuk hagyni vagy más módon fogjuk jóváhagyni. Nagyon szerencsétlennek tartanám, ha a nyereségadó törvény vitája előtt egy napirendi ponttal, tehát eggyel előtte levő törvényben döntünk és utána akár kényszerpályát jelentene a nyereségadó törvény tárgyalása kapcsán, akár a törvényt kellene újra napirendre hozni.
A magam részéről alkalmasnak tartom az időpontot arra, hogy ezt a törvényjavaslatot, ennek sajátos vitaanyagát megtárgyaljuk, ezzel fel lehet gyorsítani a vállalkozási nyereségadó törvény erre a részére vonatkozó tárgyalásokat, de lezárni, a végső döntést meghozni csak az ide vonatkozó alaptörvény meghozatala után tartom elképzelhetőnek.
A második észrevételem, amit mondani szeretnék: teljes mértékben úgy tűnik, egyetértek a törvénymódosítás minden pontjával, valószínűleg nem voltak jók azok a döntések, amelyek meghatározatlan időre szóló kedvezményeket határoztak meg egy adótörvényben. Ilyen nagyon ritkán fordul elő, hiszen kimondottan egy sajátos magyarországi helyzetből adódott, hogy külön preferálni kell a külföldi befektetéseket. Tehát az ez irányú módosítással is egyetértek és azzal is egyetértek, hogy ez ne legyen normatív jellegű, hanem csak azokon a területeken, ahol ehhez különleges érdeke fűződik a magyar gazdaságnak.
Mégis gondom van egy kicsit az átmeneti rész rendelkezésével, ahol a már korábbi időszakban a ma hatályban lévő törvény alapján alapított külföldi vállalkozások kedvezményeit rendezni kívánja a törvény oly módon, hogy a normatív kedvezmény esetében még 1990. december 31-ig kapják meg azt a kedvezményt, amit a befektetéskor örök időkre ígértek számukra, illetve meghatározott területeken, tehát a különösen kedvező területeken pedig körülbelül 10 évig. Meg kell mondani, hogy ehhez egy pici időre van nekem, mint képviselőnek és az általam érintett körnek szüksége, hogy a közvetlenül érintettekkel előzetes vitát és konzultációkat folytathassunk: okoz-e ez a megoldás számukra esetenként lehetetlenülést. Elképzelhető azért, hogy olyan beruházásokat hoztak, amelyeknek a beruházási számításainál figyelembe vették ezt a 20 % kedvezményt és nem olyan beruházásról van szó, amely mondjuk öt év alatt megtérül. Vannak a gazdaságnak ilyen részei. Nem mondom azt, hogy ez egy elfogadhatatlan, hiszen valahol be kellett avatkozni a törvénybe, mert nem értek egyet az időtlen időkig való kedvezménnyel, de pici időre még szükségem van egyébként nekem és a környezetemnek, hogy ezt konkrétabban feltárjam.
Mondanék idevonatkozóan azért egy elképzelhető megoldást, ami talán sehol nem jár semmilyen jogsérelemmel. Én úgy tudom, hogy a Kormány gazdasági koncepciójában is hosszabb távon, tehát néhány év távlatában, de néhány képviselőtársam és néhány társam gondolatában pedig már rövid távon is a vállalkozási nyereségadó 40 százalékos kulcsának mérséklésében gondolkozik. Azt hiszem, hogy ezt átgondoljuk és ez nem túl hosszú idő, tehát elképzelhető, hogy ez már egy év múlva ilyen következménnyel járna, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ennek a kimondásában nem lehetne az ellentmondást feloldani, hiszen ma pont 40 százalékos kulcs mellett 20 százalék kedvezményre, azaz 8 százalékpontra számítottak azok a beruházók, akik ezt megtették. Ők 32 százalékot fizettek, az általános kulcs is elindul ebbe az irányba, akkor azt lehet mondani, hogy nincs indokuk az általános beruházási számításuk kapcsán azt mondani, hogy egy visszavonás történt, amikor ők befektettek, akkor nekik mást ígértek, másképp készültek a beruházási számításaik. Ha tényleg elmozdulunk a nyereségadóval esetleg ebbe az irányba, akkor ez a 20 százalékos kedvezmény önmagát kioltja, tehát lehet, hogy nincs szükség egy egyébként nem túl jó optikájú lépés meghozatalára – ezt gondolatébresztőnek szánnám.
Egy mondatra most akarom felhívni a figyelmet, hogy ne kelljen majd az adótörvények kapcsán visszautalni rá, hiszen azt valószínűleg nem Kádár Béla miniszter úr fogja előterjeszteni. Én az általa elmondott minden gondolattal, minden belső tartalmával egyetértek –, azt mondta, hogy többek között azért van szükség erre a típusú kedvezményre, mert még nem erősödött meg keményen az a hazai magánvállalkozás, amely ezeken a területeken befektetni tudna, ezeken a területeken meg tudná finanszírozni a beruházásokat. Gondolom a miniszter úr egyetért ha én most kiforgatom szavait és azt mondom: amikor az adótörvényekről tárgyalunk az azt kell, hogy jelentse, hogy ennek a körnek, amelyik kívánatos és még nem erősödött meg, nyilván ezt meghaladó kedvezményeket kell adni, hogy ezt a szerepet valamikor átvehesse. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
