TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Igen Tisztelt Elnök Úr! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésem egyezik képviselőtársaim véleményével annyiban, hogy egy rendkívül jelentős törvénytervezetnek tartom a beruházásvédelmi törvénytervezetet, sőt, ha szabad ezt a kifejezést használnom, én ezt a törvénytervezetet egy olyan jelentőségű jogszabály-tervezetnek tartom, amely a hatásait illetve tulajdonképpen a vasfüggöny lebontásához hasonlítható csupán. A különbség mindössze annyi, hogy amíg a vasfüggöny emberek előtt nyitotta fel az utat, addig ez a beruházásvédelmi törvény a külföldi pénzeszközök előtt nyitotta meg a határokat és a lehetőségeket. Tulajdonképpen egy óriási fegyver a kezünkben ahhoz, hogy a hazánkat abból a katasztrofális gazdasági helyzetből, amiben vagyunk, ki lehessen vezetni.
De épp azért kértem szót, mert a megítélésem szerint olyan ez a beruházásvédelmi törvény az egyéb fontos jogszabályok meghozatala nélkül, mintha mi lebontottuk volna a vasfüggönyt, de meghagytuk volna az aknamezőt. Tudniillik, amíg a tulajdoni viszonyok nincsenek rendezve – és itt tudok egyetérteni teljes mértékben Lotz képviselőtársammal –, addig tulajdonképpen az időzített bomba ott van a megszüntetett vasfüggöny mögött, és tulajdonképpen a gazdasági fejlődésnek egy hatalmas gátját otthagytuk még.
Legyen szabad megemlítenem, hogy ezen túlmenően maximálisan egyetértek azzal is, hogy a bürokrácia vasfüggönyét is le kell bontanunk, mert általában a külföldi beruházók – és engedjék meg, ezt még a saját ügyvédi gyakorlatomból ismerem – úgy jönnek ide üzletet kötni, hogy eljönnek az ügyvédhez, onnan el akarnak menni a cégbírósághoz, onnan meg a bankhoz, és be akarják fejezni ezzel a tevékenységet. És ez gyakorlatilag egy-két napba sűríthető tevékenység, és ha mi nem tudjuk átvenni ezt a tempót, nem tudjuk a bürokráciát ehhez szabni, ebben az esetben tulajdonképpen hiába lesz a kitűnő beruházásvédelmi törvény, mert akkor egyéb gátakat fogunk megint csak emelni.
Engedjék meg nekem, hogy én utaljak arra, hogy amikor én az ügyvédi gyakorlatot kezdtem, akkor – na jó, a telekkönyv nem azonos a cégbírósággal, nehogy valamelyik újságíró ezt majd a szememre vesse, de mégiscsak hivatkozom arra, hogy – egy telekkönyvi eljárás, amely a leginkább hasonlítható egy cégbírósági eljáráshoz, annyi ideig tartott, amíg elszívtam egy cigarettát. Ma cigarettehegyeket szívhatnék el, és még mindig nem történik meg a bejegyzés. Ugyanez van lényegében a cégbírósági eljárásban is. És amíg a cégbírósági eljárást is nem tudjuk modernizálni, hozzáidomítani ehhez a kitűnő beruházásvédelmi törvényhez, addig megint csak gátjai lesznek annak, hogy a tőke ide beáramolhasson.
Teljes mértékben egyetértek Eörsi Mátyás képviselőtársunkkal abban is, hogy a stabilitást is meg kell teremtenünk, mert számos beruházó nem feltétlenül biztos, hogy azonnali hasznot kíván a beruházásával, esetleg csak a tőkéjének egy távlatokban jó beruházását igényli, azt, hogy esetleg a gyerekének vagy az unokájának teremtse meg a kitűnő üzlet lehetőségét. Ezt viszont a stabilitás megteremtése nélkül nem fog menni.
Ezért én arra kérem a tisztelt Házat, és arra kérem mindenekelőtt az igen tisztelt Kormányunkat, hogy ezekre a kérdésekre is éppen olyan körültekintő módon térjen majd ki a rendezés kapcsán, mint amilyen körültekintő módon alkotta meg ezt a beruházásvédelmi törvényt. Mert hadd említsem meg, hogy számos külföldi beruházó, akitől érdeklődtem, hogy tulajdonképpen mi a beruházás be nem hozatalának az akadálya, tulajdonképpen lényegében két alapvető kört jelölt meg. Az egyik a tulajdoni viszonyok rendezetlensége, a másik ennek a beruházásvédelmi törvénynek a hiánya. Most már ennek a legjelentősebb része, a beruházásvédelmi törvény megvan, illetőleg képviselőtársaim szavazataival meglesz. Én kérem, hogy teremtsük meg ennek a további feltételeit is. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
