SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
SPEIDL ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A nemzeti és etnikai kisebbségek alapvető jogait legmagasabb szintű jogforrásaink tartalmazzák. Az Alkotmányban azon garanciális szabályok foglaltatnak, amelyek a törvényhozás további teendőit határozzák meg, pl. azt, hogy egyre sürgetőbb az e jogokat összegző törvény megalkotása. Addig is azonban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak értelmezése gondok forrása lehet. Ezek egyike éppen az önkormányzati törvény végrehajtásakor vetődik fel.
Mint tudott, a kisebbségek szószólói két csoportra oszthatók. A teljes jogosultságú képviselők körére, és azokra, akiknek a választási eredmények alapján szavazati joga nincs, csak tanácskozási joga van az önkormányzati testületekben. Kérdés azonban: csak szavazati joga alapján van különbség a két csoport között, vagy kiterjed ez más területekre is?
Választókerületemben az egyik cigány szószóló szerint nemcsak a szavazati jog tekintetében nem tartja az önkormányzati testület a helyi cigányság képviselőjét egyenrangúnak. Ezt más információk is megerősítik. Ezek alapján néhány kérdés megválaszolására mihamarabb szükség lenne, mert ne feledjük, a törvényből csak a szavazati jogbeli különbség világlik ki egyértelműen. Ha szavazati jog nincs, mi van a tanácskozási jogon kívül, mert a tapasztalatok alapján pl. kétséges, birtokolhatnak-e olyan dokumentumot, amely szószólói minőségüket feltünteti, és lehetőséget ad neki az önkormányzati testületen kívüli fellépésre.
Problémaként vetődött fel, megkaphatják-e a rendes "testületi" tagoknak járó valamennyi tárgyalási anyagot. Tisztázatlan továbbá, hogy ahol kedvezményeket állapítottak meg a teljes jogú képviselők munkájának előmozdítására, ott a szószólók ezen csoportjának is járnak-e ezek.
Mindezek alapján kérdezem a miniszter urat, milyen kötelezettségek terhelik az önkormányzatokat annak érdekében, hogy a szószólók két csoportja között csakis a szavazati jogban legyen különbség.
Kérdezem, van-e lehetőség arra, hogy egyelőre legalább átmenetileg rendezzék a nemzeti-etnikai kisebbségi szószólók helyzetét.
Végezetül az önkormányzati törvény 12-18-ig terjedő paragrafusainak indoklása szerint a szervezeti és működési szabályzat további jogokat adhat az ilyen szószólóknak. Ebből ered a harmadik kérdésem, nem lenne-e helyesebb magasabb szinten meghatározni a további jogokat, hiszen, ha csakis helyi belátásra bízzuk azokat, félő, hogy a szószólók jogai a helyzettől függően erőteljesen eltérhetnek egymástól. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
