SZABÓ IVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék reagálni egy-két kérdésre, amelyik – azt hiszem – félreértésekből adódik. Egyrészt valószínűleg félreértettem Eörsi Mátyást, mert hisz megszoktuk, hogy nagyon szabatos, világos törvényalkotási elképzelései vannak – még akkor is, ha nem értünk vele egyet –, valószínűleg félreértettem, amikor dícsérte a korábbi vagyonügynökségi felállást, amelyiknél vétójoga volt a Vagyonügynökségnek, ha "nagyfajta" visszaélésre került a sor. Nem tudom, hogy kodifikációs szempontból ezt a "nagyfajta" visszaélést milyen mértékkel mérjük – valószínűleg ő sem gondolta ezt komolyan.
A másik kérdés pedig, amit tárgyalt, arra vonatkozott, hogy ugyebár egy 30-40 fős Vagyonügynökséggel ugyan már ki tudna tárgyalni a vevők közül? Kérem szépen, más törvényjavaslat kapcsán is volt már szerencsém kifejteni azt a meggyőződésemet, hogy valaki nem akkor képvisel valóságos, tevőleges hatalmat vagy befolyást vagy lehetőséget az eseményekre, ha óriási, felduzzasztott apparátussal rendelkezik, hanem ha rendelkezik azzal a pénzösszeggel, amellyel a nevében és helyette az adott esetben eljáró vagyonkezelői, vagyontársasági privatizációs bizottság – uramisten! – ugyanazt a vállalatot is megbízhatja. Csak kérem, egészen más kérdés, hogy a vállalat a maga nevében kezd el a saját szakállára tárgyalni vagy a Vagyonügynökség megbízásából – mint annak megbízottja – folytatja le ezeket a tárgyalásokat.
Kérem szépen, ne tűnjék úgy, mint ahogy Eörsi Mátyás előadásában hangzott el az a naiv elképzelés, hogy 30 ember fogja az ország gazdálkodási vagyonának a privatizációját végrehajtani. Több száz vagy tán még annál is több kis- és közepes nagyságú szervezet lesz megbízva nyilván a Vagyonügynökség által, amelyik helyette, nevében eljár. Én azt hiszem, hogy ez elég tiszta.
Végül pedig azt hiszem, hogy nincs ellentmondás, a Kormány elképzelései – mint előbb Pál László képviselőtársamtól hallottam – kiindulhatnak a Vagyonügynökségtől és kiindulhatnak a vállalattól is. Ha én jól olvasom a benyújtott törvényjavaslat 3. §-át, akkor annak a 17. § (1) bekezdés módosítására vonatkozó szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a vállalati tanács, vagy ha küldöttközgyűléses vállalat van, kétharmados szótöbbség esetén kezdeményezheti a Vagyonügynökség felé az átalakulást. Hát nem tudom, hogy ebben az esetben nem a vállalati kezdeményezésről van-e szó – teljes összhangban a privatizációs elképzelésekkel, amelyekből ő maga is idézett. Köszönöm szépen. (Taps.)