VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Ház! Igen röviden szeretném indokolni 496-os és 497-es szám alatt előterjesztett módosító javaslataimat.
Azonban mielőtt rátérnék az indoklásra, Eörsi Mátyás kiváncsiságát, érdeklődését szeretném kielégíteni a spontán privatizációval kapcsolatban. Felhívnám a figyelmét a Legfelsőbb Bíróságnak a körülbelül három héttel ezelőtt a Budavár Részvénytársaság esetében hozott döntésére, ahol a Legfelsőbb Bíróság a cégbejegyző végzés törvénysértő voltának megállapítása mellett ezt hatályában fenntartotta. Egyébként a Budavár Részvénytársaság ügyében úgy tudom, interpelláció is elhangzott Horváth Béla képviselőtársunk részéről.
Most rátérve a 496-os számú módosító indítványra. A módosító indítványban, a törvényjavaslat 3. szakaszában a törvény, tehát az eredeti törvény 17/A szakaszát a következő (3) bekezdéssel javaslom kiegészíteni. Ha a bejelentés nem felel meg a 17. szakasz (2) bekezdésében foglaltaknak, akkor az állami vagyonkezelő szervezet hiánypótlást rendelhet el. Hiánypótlás elrendelése esetén az (1) bekezdésben foglalt harminc napos határidő a hiánypótlás maradéktalan teljesítésének a vagyonkezelő szervezethez történő benyújtásától újra indul.
Itt rögtön engedjék meg, hogy egy szövegmódosítást hadd tegyek. Helytelen jogi szempontból az újraindul kifejezés; pontosítom újrakezdődik szóhasználatra.
A törvénymódosítás 17/A § (1) bekezdése értelmében az állami vagyonkezelő szervezet az átalakulásról szóló bejelentés alapján annak kézhezvételétől számított harminc napon belül két intézkedést tehet. Vagy hozzájárulva az átalakuláshoz, meghatározza annak feltételeit és módját, vagy megtiltja azt.
A 17/B § (1) bekezdésében a következő szövegrész található: "Abban az esetben, ha az állami vagyonkezelő szervezet a 17/A §-ban meghatározott határidőkön belül nem élt az ott meghatározott intézkedések valamelyikével, a vállalati tanács a 17. § szerinti bejelentésnek megfelelően dönt a gazdasági társasággá történő átalakulásról". Nyilvánvaló, itt előfordulhat az az eset, hogy hiányosan adja be a gazdálkodó szervezet az iratokat, hiánypótlás esetén lejárhat a harmincnapos határidő, tehát ebben az esetben, ha ezt nem rendezzük, esetleg a törvényjavaslat értelmében joga lesz az átalakulásról dönteni a gazdálkodó szervezetnek. Egyébként az alkotmányügyi bizottság ezt a módosító javaslatot támogatta.
A 497-es számú módosító javaslat megítélése már sokkal nehezebb. Ez a módosító javaslat a törvényjavaslat 5. szakaszában a törvényjavaslat 21. szakasz (3) bekezdését módosítja. Hogy ha föllapozzák, akkor látják, hogy tulajdonképpen a mondat első felét hagytam el. A harmadik bekezdés értelmében a vállalat hitelezői követelésük kielégítéseként az (1) bekezdésben említett vagyonrész erejéig vállalhatnak részesedést.
Az (1) bekezdés – tehát ugyanezen szakaszhely (1) bekezdése – értelmében egyértelmű, hogy a vagyonmérlegben megjelölt vállalati vagyonra eső üzletrészről van szó. Itt ezt az üzletrészt kellene definiálnunk. Engedjék meg, hogy a problémát egy egyszerűsített modell segítéségvel mutassam be. Amikor a gazdálkodó szervezet dönt az átalakulásról, illetve átalakulását bejelenti, akkor egy vagyonmérleget kell készítenie. Ebben a vagyonmérlegben fel kell tüntetni az aktívumokat, tehát az aktívákat és a passzívákat is. Vegyük azt a példát, hogy a vagyonmérleg szerint a vállalat vagyona 1000 egység. Ebből aktívum 600 egység, passzívum, tehát bármilyen tartozás eddig 400 egység. Az én felfogásom értelmében az átalakuló vállalatnál, amikor létrehozzák a kft.-t vagy a részvénytársaságot, a vállalati vagyonra eső üzletrész hogyha itt az 1000 egységnél 400 egység volt a tartozás, már csak 600 egység. Tehát csökkentettük eleve a tartozásoknak az összegével.
Ugyanakkor, hogyha változatlanul hagyjuk a törvényjavaslatot, akkor a hitelezők gyakorlatilag ebbe a 600 egységbe számíthatják be a követelésüket, tehát tulajdonképpen kétszeres hitelkonvertálás történik ilyen formában. De más szempontból is aggályosnak tartom. Ugyanis ezt a vállalati vagyonra eső üzletrészt jogosult az állami vagyonkezelő szervezet értékesíteni. Tulajdonképpen ha ebbe számítja be a bank vagy a pénzintézet a tartozást, akkor az értékesített üzletrészek mennyisége csökken. Mindenképpen célszerűbb lenne az a megoldás, ha nem írnánk elő azt, hogy a vagyonmérlegben vállalati vagyonra eső üzletrész erejéig kell a hitelezőknek részesedést kapniuk, csupán arra utalnánk, hogy a vállalat hitelezői követelésük kielégítéseként részesedést vállalhatnak a gazdasági társaságban. Ebben az esetben ugyanis lehetővé válna az, hogy a hitel összegével, amelyet részvényre át lehet váltani, megemelik a társaság alaptőkéjét, illetve törzstőkéjét. Ezért javaslom a módosító indítványomnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
