TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy előbb két gondolatot elmondjak. Az egyik: ez a jogszabály, ez a törvényjavaslat és az ez utáni, napirendként következő törvényjavaslat az átalakulással összefüggésben és tulajdonképpen a kiskereskedelem előprivatizálásával kapcsolatos törvényjavaslat összefügg. Szerencsésebb lett volna, ha ezeket egyben tárgyaluk. Ezt a Házszabály egyelőre nem teszi lehetővé.
A másik dolog, amit mondanék, hogy ezeket a módosítási javaslatokat a bizottságok különböző helyeken tárgyalták, általában egy időben. Aki részt vett ezeken, tudja, hogy például a kiskereskedelem tárgyalása során különböző, ellentétes álláspontokat foglaltak el a bizottságok. Előfordult az is – az én tudomásom szerint – hogy az alkotmányügyi bizottság gazdasági kérdésben volt kénytelen állást foglalni, a gazdasági bizottság és a költségvetési bizottság pedig jogi kérdésekben. Én azt gondolom, a Házszabályok felülvizsgálata során mindenképpen célszerű lenne legalábbis a koordinációt megszervezni, hogy ne egy időben kerüljön sorra ezeknek az önálló módosító indítványoknak a tárgyalása. Egy felelőse legyen ezeknek a jogszabályoknak vagy törvényjavaslatoknak, mert így sem az előterjesztő, sem a módosítást előterjesztő képviselő nem tud kellően részt venni ezeken az üléseken. Ez eredményezi azokat a szavazási procedúrákat, amelyekben az elmúlt időben is részünk volt.
Ami az én két – törvényjavaslattal kapcsolatos – módosító indítványomat illeti, az egyik a törvényjavaslat 1. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódik. Ez korlátozza az anyavállalat rendelkezési jogát az elkülönült gazdasági egységben működtetett vagyona felett az alapító döntéséig, amíg el nem döntik azt, hogy az önállóvá alakulást az alapító engedélyezi.
A javaslat helytállóságát indokolni nem kívánom, hiszen ezt az ezzel kapcsolatos bizottsági állásfoglalások alátámasztják, és a Kormány is egyetértett vele, támogatta. Ismerve a szavazás mechanizmusát, úgy gondolom, ezzel a kérdéssel tovább nem kell foglalkoznom.
A második módosító javaslatom a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésére vonatkozik. Ez a törvényjavaslat módosítani kívánja a vállalati törvény 10/A § (2) bekezdését. Ha a vállalati tanács vezetése alatt álló vállalat elkülönített gazdasági egysége dolgozóinak kétharmada kezdeményezi az önálló vállalattá való alakulását, és a vállalati tanács ezt elutasítja, úgy a javaslat szerint az egység vezetőjének kérelmére az alapító szerv ezt 90 napon belül elrendelheti. Ez volt a Kormány előterjesztése.
Az én módosító javaslatom ezzel a bekezdéssel összefüggésben kétirányú volt. Az egyik: ne csak az egység vezetőinek kérelmére foglalkozzék az indítvánnyal az alapító szerv, hanem azoknak is legyen lehetőségük a vállalati tanács határozatának a felülvizsgálatát kezdeményezni, aki az egész eljárást, kérelmet előterjesztették – ezek pedig a dolgozók voltak.
Javaslatom ezen részével kapcsolatban ugyancsak egyetértés alakult ki a bizottságok és a Kormány részéről is.
Javaslatom második részében, megtartva – és ezt hangsúlyozni szeretném – a Kormány által megjelölt 90 napos határidőt, azt indítványoztam, hogy az alapító szerv a dolgozók által megismételt kérelemmel köteles legyen foglalkozni. A Kormány előterjesztése szerint az alapító szerv számára a javaslat csak lehetőséget biztosít az "elrendelheti" szóhasználattal. Ez azt jelenti, hogy amikor a dolgozók egy ilyen kérelmet előterjesztenek az alapító szerv felé, akkor az alapító szerv, ha nem akar, nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem bedobja a szemétkosárba, és 90 napig egy függő jogi helyzet van. Ez a függő jogi helyzet 90 napig bizonytalanságban tartja a dolgozók kollektíváját, de bizonytalanságban tartja magát az érintett vállalatot is.
Javaslatom szerint a "köteles foglalkozni" nem jelenti azt, hogy hozzá kell járulnia az önállóvá váláshoz, de azt igen, hogy, ha az alapító nem akarja, akkor elő kell venni a kérelmét, meg kell vizsgálnia és akár három napon belül is mondhatja: nem kívánom az önállóvá alakítást; abban a pillanatban megszűnik ez a függő helyzet. Ezt azért is tartom fontosnak, mert szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy a (6) bekezdés elfogadása esetén az elkülönített gazdasági egységben működtetett vagyonrészek zárolva vannak. Ezért volt az a javaslat, ami alapján nem lehet bevinni gazdasági társaságba, elvonni ezt a működtetett vagyont. Ennek a gazdasági hatásait nem kívánom részletezni, egy 3-4 hónapos blokkolása ennek a vagyonnak milyen gazdasági következményekkel járhat.
Meg kell jegyeznem egyébként azt is, hogy ehhez a bekezdéshez és ebben a körben nyújtott be módosító javaslatot a gazdasági bizottság, amelyik azt mondta, hogy 60 nap legyen ez a bizonyos idő. Ezzel a Kormány egyetért. Ugyanakkor egy bekezdéssel lejjebb – és itt csatlakoznék Szigethy képviselőtársam javaslatához, amelyik azt mondta, hogy 30 nap is elég… az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál a… Kormány előterjesztése ugyancsak a 90 napos határidőt tartja indokoltnak, ugyanakkor a vállalati tanáccsal működőnél a gazdasági bizottság azt mondja, hogy 60 nap is elegendő.
Engem nagyon zavarnak ezek a különböző határidők, amelyekben még a Kormány is erősen bizonytalan állásponton van, és ezek tükröződnek vállalati típusonként. Ez engem igenis megerősít abban, hogy helyes a módosító javaslatom, amely kötelezővé teszi az önálló vállalattá alakítás iránti kérelem elutasítása esetén a dolgozók indítványának a kötelező megvizsgálását; ugyanakkor le is rövidíti ezt a függő helyzetet, amely korántsem előnyös a gazdaságoknak. Ha pedig belegondolunk, hogy milyen ellenérve volt a Kormánynak ezzel kapcsolatban, mit sért az általam tett javaslat, erre nem tudok válaszolni, mert a Kormány sem tudott érdemi választ adni. Azt ugyanis nem tartom annak, hogy ne tegyük kötelezővé az alapító szerv részére, hogy ezt megvizsgálja.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy levél, kérelem megy a dolgozók részéről, hogy az alapító szerv ezt ne vizsgálja meg, különösen akkor, amikor ma már alapító szervnek a legtöbb esetben a Vagyonügynökséget kell tekinteni, hiszen a korábbi törvénymódosítások alapján a legtöbb esetben alapító szervnek a Vagyonügynökséget kell tekinteni.
Úgy gondolom, hogy ezek, minden olyan érvek, amelyek megalapozzák azt a helyes álláspontot, hogy igenis legyen ez kötelező, és az alapító szerv az adott határidőben döntsön. És úgy gondolom, hogy a költségvetési bizottság – aki támogatta az én javaslatomat – álláspontja megegyezik az enyémmel. Köszönöm szépen. (Taps.)
