NYÍRI SÁNDOR, DR. megbízott legfőbb ügyész:
NYÍRI SÁNDOR, DR. megbízott legfőbb ügyész:
NYÍRI SÁNDOR, DR. megbízott legfőbb ügyész: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő úr! Az ügyészség megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulásával összefüggő törvényességi kérdésekkel. Központi intézkedésben hívtuk föl az ügyészséget, az ügyészek figyelmét arra, hogy ez kiemelt feladat és a mi sajátos jogi eszközeinkkel közre kell működni mindazoknak a céloknak és elveknek a megvalósításában, amely ezekben a jogszabályokban megjelennek. Ennek nyomán több óvást is nyújtottunk be.
Szeretném elmondani, hogy a nyitott országunkban ezekről az óvásokról a sajtó útján tájékoztatjuk a közvéleményt, és ezekben a kérdésekben jogász társainkkal együttműködünk, amelyről itt Dornbach Alajos képviselő úr is szólt, ezekben az ügyekben közösen próbálunk valamiféle tisztességes megoldást keresni. A kérdés pontosabb bemutatásához azonban arról is szólni kell, hogy a magyar gazdaság átalakulásához, versenyképessé tételéhez törvényes keretek között végrehajtott tulajdoni reformra van szükség. Ez egy tervszerű jogalkotás eredményeként jelent meg a magyar jogban. Ez a jogalkotás nem felróható okból azonban elhúzódott. 1989. január 1-én lépett hatályba a gazdasági társaságokról szóló törvény. Ez már rendezte a kérdéseknek egy jelentős részét. Ezt követte 1989. július 1-én hatályba lépve az úgynevezett átalakulási törvény. Ez már a vállalatok és a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakításának segítését szolgálta. A vállalatokra bízott vagyonok védelméről szóló törvényt az állami vagyonügynökségről hozott és a hozzátartozó vagyon kezelésével és hasznosításáról szóló törvényt, ez év május március 1-én lépett hatályba. Ugyanakkor lépett hatályba a földtörvény módosításáról szóló törvény is. Most ez az utóbbi három törvény már biztosítja, hogy a visszaéléseket ellenőrizhetővé tette ez a törvény, biztosítja, hogy a visszaéléseket az állami vagyonügynökség ellenőrizze és kiszűrje. Ezek az intézkedések - ezek a jogi intézkedések - tapasztalataink szerint megfelelő garanciát jelentenek az állami és szövetkezeti vagyon elherdálásának megakadályozására. Szeretném valamire felhívni a figyelmet. A jog, a törvény önmagában nem mindenható. A jogot, a törvényt alkalmazzák, nagyon sok múlik azokon, akik ezeket a jogszabályokat alkalmazzák.
A tapasztalataink szerint valamennyi ilyen vagyonnal kapcsolatos jogsértő tevékenység 1990. március 31. előtti időszakra esik. Április 1-jét követően az átalakulások tehát jogilag rendezettebbekké válnak, egyetlenegy kivétel van ez a tanácsi kezelésű ingatlanoknak a kérdése.
A tanácsi kezelésű ingatlanok problematikája külön kérdés, ez a közeljövőben megalkotásra váró törvény szabályai közé tartozhat.
Előkészítés alatt van az önkormányzati törvény, ez annak lehet majd a része. A második kérdéshez kapcsolódóan a legfőbb ügyésznek nincs törvénykezdeményezési joga tehát én itt arról tudok jelentést tenni, hogy nem tehetünk olyan indítványt, ellenben a helyzetet értékelve azt föl lehet vetni, hogy a tanácsok területén a kérdés izgalmassá válhat az elkövetkezendő időben, és az Országgyűlés bizottságai foglalkozhatnak ezzel a kérdéssel, s ha olyannak találják, akkor a kérdés megvizsgálása után javaslatot tehetnek az Országgyűlésnek megfelelő ideiglenes korlátozó rendelkezések meghozatalára. Az ügyészség pedig az elkövetkezendő időben is minden létező meglévő erejével biztosítani igyekszik a jogszabályokban testet öltött elvek és célok megvalósítását. Köszönöm.
