ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sajtó és a tömegkommunikáció naponta ad hírt az állami vállalati és a szövetkezeti vagyon sérelmével, megkárosításával járó egyéni vagy szűkebb csoportakciókról. Ezek esetenként százmillió forint, olykor ugyanekkora dollárnagyságrendűek, és egy részük több tízezer hektár termőföld-területet is érint.
A korábbi kormány vagy nem volt rá képes vagy elmulasztotta, hogy a szükséges törvénykezdeményezésekkel kizárja az állami vállalati és a szövetkezeti vagyon károsítását a vállalati átalakulások, vagyonelidegenítések és ezekhez kapcsolódó egyéb tranzakció során.
Az új kormány - minthogy még meg sem alakult - nincs abban a helyzetben, hogy a szükséges jogalkotási lépéseket megtegye. Ebben az átmeneti időszakban fokozott felelősség hárul az Állami Számvevőszékre, illetve az ügyészségre, a törvényesség fenntartásában, közvetlen védelmében, beleértve ebbe - és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni - a jogrendszer hézagaiból, belső ellentmondásaiból eredő veszélyek kiküszöbölését is.
Az állampolgárok ugyanis egyre növekvő aggodalommal, bizalmatlansággal és már-már fölháborodással figyelik, hogy az átalakulások, és az ehhez kapcsolódó egyéb tranzakciók, a nemzetgazdaságot súlyosan megkárosító anyagi nyerészkedésre használtatnak föl.
Kérdezem ezért az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyész urat:
1) Az Állami Számvevőszék és az ügyészség az Alkotmány 32/c., valamint 51. §-a értelmében, foglalkozik-e az állami, vállalati és a szövetkezeti vagyon kárára folyó, előbbiekben említett tevékenységekkel?
2) Az Állami Számvevőszék elnöke és a legfőbb ügyész úr szándékozik-e sürgős javaslattal fordulni az Országgyűléshez, hogy törvénnyel függesszék fel az átalakulásokat, vagyon-elidegenítéseket mindaddig, amíg a jogalkotás kiküszöböli a jelenlegi joghézagokat, ellentmondásokat, amelyek lehetővé teszik az állami és a szövetkezeti vagyon károsítását? Köszönöm szépen.