RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Elnök úr! Tisztelt Ház! Az előadó az építésüggyel kapcsolatban arra tett célzást, hogy a 120 nap alatt ki fogják dolgozni, mi belőle és hova tartozik.
Az előterjesztésből az a passzus, miszerint a Műemlék Felügyelőség megszűnik, már kihúzattatott. Annak ellenére úgy vélem, hogy az építésügy sorsáról valamit kell mondani, ez úgy érzem, nekem leckém, hiszen az OMF egy tiltakozó levelet juttatott el sok képviselőtársamhoz. Kezemben van egyik képviselőtársamhoz eljuttatott levél, amelyet a Vas megyei főépítész írt, a Baranya megyei főépítész, aki a Főépítészi Kollégium vezetője, budapesti, balassagyarmati, debreceni, kapuvári, miskolci, nagykanizsai, pécsi, szegedi, szombathelyi, veszprémi kollégáival aláíratott levelet juttatott el a Parlamentbe.
Úgy gondolom, hogy kell beszélnünk arról, hogy az építésügyről ne utólag kelljen esetleg reklamálni, lehet, hogy ez nem túl, szóval lehet, hogy jobb lenne utólag azt mondani, hogy ejnye, ezt nem vették be, vagy azt nem vették be, én azt hiszem, hogy jobb, ha elébe megyünk a dolgoknak És arról beszélünk, hogy minél jobb legyen a jövőben az építésügy helyzete is ebben az országban, ugyanis elég rossz volt eddig.
Hogy a walesi herceg most éppen itt tartózkodik, én a könyvéből gyorsan kifordítottam egy mondatot, ami úgy szól, hogy "túl fiatal voltam tenni bármit is, de jól emlékszem, mennyire nem értettem a 60-as években azt az őrült rombolást, amellyel roppant értékeket tűntettek el egy múló divat szeszélye szerint". Magyarországon a 60-as években, ugyanezekben 60-as években csökkentették a műemlékek számát és ma több épületre azt mondják, hogy azért lehet lebontani vagy bármit csinálni vele, mert nem műemlék, mert hiszen már kihúzták a listáról. Angliában annak ellenére, hogy őt, - ott egyébként az építészek ugyanúgy utálják, mint mindenkit, aki beleszól ebbe a kérdésbe és nem építész - végül is egy kényelmesebb helyzete van, mert azért ott mód van imádkozni 1100-as években készült templomokban, a királyok sírjait meglátogatni, míg a magyar királyok sírjai, csontvázai egy dobozba vannak összerakva.
A helyzete jobb, ott van mód elmenni vásárolni olyan üzletbe, ahol ki van írva, hogy alapíttatott az 1600-as években, nálunk az utolsó háromból, a budapestiek közül is egyet megszűntettek a Petőfi Sándor utcában egy ügyes trükkel két éve.
Azt hiszem, hogy azért kell erről beszélnünk, mert hogy hova kerül és milyen főhatóság, hogy az a szervezet, amely eddig a KÖHÉM-ben úgy, ahogy állt, amely nagyon sokféle feladatot e) átott, és ezeket a feladatokat, mint a pályázatok kiírása, az Országos Építési Szabályzat újrafogalmazása vagy karbantartása, sok ilyesmit a jövőben is el kell végeznie valamilyen központi szervezetnek, annak ellenére, hogy sok mindent az önkormányzatok kezébe kell adni, hiszen a Budapestet naggyá tevő Fővárosi Közmunkák Tanácsa például a Belügyminisztériumhoz tartozott, mint felügyeleti szervezethez, holott aztán - az igazán önkormányzati szervezet volt, valamilyen fellebbviteli hatósága volt. Úgy gondolom, hogy meg kell oldani.
Azt is meg kell oldani, hogy a Műemlék Felügyelőség éljen, acélosan működjék, és fellebbviteli hatósági szerepet el tudjon játszani a korunkban, amikor roppant veszélyek vannak, mert miközben örülünk annak, hogy az önkormányzatok előbb-utóbb kialakulnak és erőre kapnak, és örülünk annak, hogy külföldi tőke belép ebbe az országba, és segíteni fog ezt-azt újat építeni vagy a régit helyreállítani, közben megvan annak a veszélye, hogy az önkormányzat pillanatnyi érdekéből kifolyólag esetleg elad valamit, lebont valamit, átalakít valamit, amit később az ország érdeke szempontjából szégyellnénk vagy sajnálnánk. A külföldi tőke is lehet, hogy két emelettel többet akar arra építeni, mert neki az az érdeke, és nem érdeke a magyar nemzeti múlt értékeinek figyelembevétele. Mint ahogyan eddig, magának a kormányzatnak sem volt sok szempontból, így pusztultak magyar falvak vagy átalakultak felismerhetetlenségig.
Azt gondolom, hogy a nemzeti tudatról és a magyarságtudatról szóban beszélni, szót ejteni fontos mondatokat is kevés, egyszerűen, ha nem őrizzük meg az alkotott, a létrehozott történelmet, a kőben és fában, gazdag történelmet, akkor nem tudunk mit magunk után hagyni, márpedig az a gyanúm, hogy a mi alkotásainkat a következő nemzedék csak akkor tudja majd becsülni, ha mi bebizonyítottuk, hogy az elődök alkotásait megóvtuk, karbantartottuk és magunk mögött hagytuk. s nagyon szeretném, ha a műemlékvédelem, miközben településfejlesztésről, rendezésről külön beszélnek, a szellemben alkotódna majd bele a kormányzati szerepkörbe, amit a washingtoni charta 1988-ban elfogadott, vagyis településvédelemről beszélnénk és nem egy-egy ház védelméről, mint az elmúlt időszakban. Föltétlenül szükséges lenne, ha a változás során ezt korszerűsítenénk.
És amit az előbb mondtam az önkormányzatokról és az idegen tőkéről, azt úgy gondolom, hogy most a világörökség területén vagy másutt az utóbbi napokban erdőt irtanak budapesti hegyvidéken, mert eladták az erdőt a - 72-es besorolási övezetet - külföldieknek építeni. Mindennap gondokat hoz a posta és a telefon, az az érzésem, hogy az átmeneti időszakban a jelenlegi kormány és a 120 nap túl sok lesz ahhoz, hogyha nem figyelünk oda, és nem történik hirtelenjében valami, hogy később egyáltalán legyen miről beszélni a hazai épített környezetet illetően, sürgős intézkedésekre van szüksége, és ezért tartottam szükségesnek mindenképpen elmondani ezt. Valamit föltétlenül tenni kell. És azt gondolnám, hogy nem vagyunk a hazai építészet kérdésében egyértelműen hibásak azért, habár rengeteg hiba történt az elmúlt időszakban, és engedjenek meg egy kilengést, mert a történelmi Magyarországról szóló hatalmas festményekkel feldíszített épületben eszembe jut és tegnap Prágában utoljára délelőtt, azt a várost mindig nagyon irigylem, eszembe jutott egy sokkal kisebb kép, amit az íróasztalom fölött őriztem sokáig, sajnos a rajzolója, egy karikatúrista, már a neve nem jut az eszembe, ez egy a magyar történelem egy kevésbé ismert periódusáról szól, egy kevésbé ismert festmény - ilyen kicsi a rajzocska - azt ábrázolja amint a Vereckei-szorosban fönt áll Árpád apánk és kísérete, és az előtérben két kis ősmagyar összehajol, elnézést a kilengésért, és az egyik ősmagyar azt mondja a másiknak, hogy én nem akarok beleszólni a vezetés dolgába, de biztos hogy jó irányba megyünk? Na, most hát ugye ezen a szellős területen, ahol élünk, a sok háború sok mindent elpusztított, és aztán jött néhány évtized, amikor magunk igyekeztünk az elődök munkáját kiteljesíteni, úgyhogy nagyon kevés van, amire vigyázhatnánk.
És ha megengednek, miközben semmi más szándékom nem volt, semmilyen módosító javaslatot nem teszek, csakhogy fölhívjam ennek a témának a fokozott figyelemmel való kezelése a tisztelt Ház és a kormányzó pártok figyelmét, még egy szintén nem írásban benyújtandó módosító javaslatot teszek abból az okból kifolyólag, hogy föltűnt, hogy ezt a dobozt onnan elvitték, és most a lőtt lukak láthatók az elnöki pulpituson. Ugye, amikor tatarozták a nagytermet, akkor előkerültek a Magyarországon regnáló királyi családok címerei, és én voltam a padláson, és elképesztően izgalmas a padlás, hogy nem lehetne-e megszervezni legalább egy műemlék megismerését, illetően egy sétát ebben a házban, szívesen vállalom ebben a közreműködést. Egy pártsemleges sétát, ismerjük meg a tisztelt Házat. Köszönöm. (Nagy taps.)
