FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha emlékeznek még a Magyar Köztársaság 1991-es költségvetésére a képviselőtársaim – legalábbis úgy kilóra –, ez a költségvetés mindössze néhányszor tíz oldal. A benne levő összeg a fele annak az összegnek, amiről a költségvetésnél döntöttünk. Azt hiszem, hogy ha mottót kéne az itt benyújtott törvényekhez találni, akkor az az információhiány lehetne, amit el lehetne mondani a társadalombiztosítással kapcsolatos törvényeinkről.
Ez több esetben a munkánkat kifejezetten akadályozta. Nincsenek információink arról, hogy életkor szerint hogyan oszlanak meg pontosan a nyugdíjasok, nincsenek információink arról, hogy szolgálati idő szerint hogyan oszlanak meg pontosan a nyugdíjasok; és ebben az információhiányban szenvedtünk.
A Kormány ez évi javaslata szerintünk néhány ponton inkább a centralizáció jeleit mutatta, mint egy önálló t.b. létrehozásának a kísérletét. Két ilyen diagnosztikus jelre hívnám fel a figyelmet: egyébként egyik sem vészes.
Az egyik, nem ebben a törvényben, hanem az 1975/II-es törvény módosításánál található, ahol a szilikózisban megbetegedett embereknek adnánk kedvezményeket. Ez önmagában kifejezetten helyes, és általunk támogatott javaslat. Viszont itt indokolásában a Kormány a szénbányászat nehézségeire hivatkozik, ami azért kissé messze áll a társadalombiztosítástól.
A másik viszont számunkra kifejezetten aggályos rendelkezés, ami megszüntette a költségvetés garanciáját a társadalombiztosítás bevétele fölött, az ez évi szabályozás szerint a társadalombiztosítás mindössze nullszaldóra kap bevételt, tehát nincs garantálva, hogy valami maradvány összege lesz. Szeretnénk a költségvetés esetleges vitájánál visszatérni erre a pontra, hogy ha év közben a Parlament újra tárgyalta a költségvetést.
A módosító indítványok között igen sok olyan található, amelyekkel elvileg egyetértünk, de – akárcsak saját módosító indítványainkat – úgy gondoljuk, hogy érdemesebb lenne akkor megvalósítani őket, amikor egy átgondolt koncepcionális tervezés eredményeképpen lehet törvénykeznünk. Így a tébéalapok szétválasztását mind járulék, mind alapok szinten – bár elvileg egyetértünk vele – éppen úgy nem tartjuk lehetségesnek ebben az amorf állapotban, mint a saját javaslataink bevezetését. Kifejezetten ellenezzük a gyógyszer-ártámogatás csökkentését.
Tisztelt Ház! Ez az összeg, ez a 3 milliárd forint majdnem akkora összeg, mint amennyit a tavalyi évben a lakosság összesen kifizetett a gyógyszerek térítéséért. Ráadásul roppant kockázatosnak tartanánk akkor egy ilyen mértékű ártámogatás-csökkentést, amikor még senkinek nincs fogalma arról, hogy a hazai piacon forgalmazott gyógyszerek nagy részének mennyi is lesz a valós termelői ára. Attól tartunk, hogy ha ezeket a javaslatokat elfogadnánk, úgy járnánk, mint azok az országok, akik az alkoholizmust az alkohol forgalmazásának a megszüntetésével próbálták lefogni; itt a gyógyszertúlfogyasztásnál érnénk ezt el. Mellesleg úgy – bár hálistennek erre nem volt még soha precedens –, mintha valaki a közlekedési baleseteket a közlekedés megszüntetésével szeretné orvosolni.
Tisztelt Ház! A költségvetést minden szűkszavúsága ellenére el fogja fogadni a frakciónk, legalábbis akkor, hogy ha lényegi változtatás nem fog történni benne. (Taps.)
Határozathozatal a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról
