KOCSENDA ANTAL (FKgP)
KOCSENDA ANTAL (FKgP)
KOCSENDA ANTAL (FKgP) Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzatok és szervek, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 981-es számon beterjesztett törvényjavaslathoz az általános vita keretében általános jellegű gondolatokra szeretném a Ház szíves figyelmét felhívni.
Elöljáróban ki kell hogy jelentsem, ezt a törvényjavaslatot nem most, hanem legkésőbb tavaly szeptember 30-áig kellett volna tárgyalnia az Országgyűlésnek ahhoz, hogy az új önkormányzatok működésük megkezdésekor egyértelműen és világosan tájékoztatva legyenek arról, kinek mi a feladata. Erre kormány-előterjesztés hiányában nem kerülhetett sor.
Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy ez a törvény egyike azoknak a törvényeknek, amelyek az önkormányzati törvény keretjellegét konkrét tartalommal töltik meg. Most fog eldőlni igazán, hogy annak idején, amikor az önkormányzati testületekről, polgármesterekről, jegyzőkről, a köztársasági megbízottakról és ezek jogállásáról döntenünk kellett, helyesen cselekedtünk-e.
Az államigazgatási hatáskörök megállapítása végül is nem más, mint a helyi hatalom kártyáinak leosztása, ennek alapján dől el ugyanis, hogy az önkormányzati testületek és tisztségviselők egymás közötti viszonyaiban ki gyakorolja a tényleges közigazgatási hatalmat. A hatáskörök telepítésével és az azokban megtestesülő döntési jogosítványok meghatározásával bizonyos tisztségeket a csúcsra lehet emelni, míg mások nullára degradálhatók.
A ténylegesen és valóságosan is realizálható alá- és fölérendeltségi viszonyokat az egyes hatáskörökben megtestesülő döntési hatalom fogja meghatározni, nem pedig az önkormányzati törvényben meghatározott formális szabályok.
Úgy gondolom, ebből is érezhető, milyen nagy horderejű törvényjavaslat fekszik most előttünk, és ebből következik, hogy az önkormányzatokkal szemben igen nagy a felelősségünk az e tárgyban meghozandó döntéseink során.
A törvényjavaslat egyébként szerkezetileg – véleményem szerint helyesen – felöleli az államigazgatási jog különös részét, és rendelkezéseket tartalmaz az eljárási szabályokra és a szabálysértési jogterületre vonatkozóan is. Mindezt csupán azért említem, mert ezzel szeretném jelezni, hogy e törvényjavaslat mögött levő tételes joganyag hatalmas. Ennek részletes ismerete nélkül nagyon nehéz a törvényjavaslat sorsát illetően dönteni.
Az egyes hatáskörök megnevezése az olvasó számára önmagában nem sokat mond, tételesen és alaposan ismerni kell az ezeket a hatásköröket tényleges tartalommal megtöltő jogi szabályokat is. Ezek hiányában ugyanis nem lehet megítélni, hogy az egyes hatáskörök milyen tényleges döntési jogosítványokat s ezen keresztül közigazgatási hatalmat testesítenek meg.
Úgy gondolom, mindezen konkrét jogosítványok feltárására a képviselőknek sem idejük, sem pedig energiájuk nincs, nem beszélve arról, miután egyes hatáskörök tényleges tartalmának megítélése nem egy esetben specifikus szakismeretet is igényel, többünknél ehhez a kérdések konkrét megismeréséhez szükséges szakismeret is hiányzik, ilyen helyzetben nehéz a Kormány előterjesztéséről egyértelműen akár jót, akár rosszat mondani. Bár a képviselőknek lehetőségük van az egyes kérdésköröket szakértőkkel is megvizsgáltatni, összefüggésében mégis azt kell mondanom, hogy e törvényjavaslat elfogadásakor a Kormány szakismeretében kell bíznunk, és erre kell hagyatkoznunk.
Úgy vélem, végül is a gyakorlat fogja visszaigazolni – méghozzá feltehetően rövid időn belül – azt, hogy ez a törvényjavaslat mennyiben volt szakmailag és politikailag korrekt és megalapozott, visszaigazolta-e azokat a hipotéziseket, amelyeket az önkormányzati törvény elfogadásakor annak idején felállítottunk.
Bízom abban, hogy e kérdésben a felelősségét nemcsak az Országgyűlés, hanem a Kormány is átérzi. Köszönöm a türelmüket. (Kis taps középről.)
