PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a 981-es számon rendelkezésre álló törvényjavaslathoz két mondatot kívánok hozzátenni: az egyik egy módosító indítvány, amelyet 1126-os szám alatt képviselőtársaim megkaptak, a másik egy véleménynyilvánítás az önkormányzati igazgatással kapcsolatban.
Az ide vonatkozó törvényjavaslat 82. szakaszát két pontban kívánom módosítani: az egyik, hogy az építésügyi hatósági feladatokat az önkormányzatoknál a jegyző lássa el, a másik pedig, hogy az építésügyi hatósági jogorvoslati és építésfelügyeleti feladatokat a megyei építésügyi hivatal lássa el.
Az építésügyi hatósági engedélyezés az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a települések funkcióját és arculatát befolyásolni lehet. Az engedélyezés egyfelől hatósági szolgáltatás, másfelől magasabb szintű speciális szakértelmet igénylő tevékenység. A döntések hosszú távon meghatározzák a települési környezet színvonalának az alakulását, a települések életét. Ezért az engedély kiadása vagy az engedély kiadásának a megtagadása, illetve általában a szabályozó tevékenység túlnő a helyi közügy jellegén, hiszen az építészeti, műemléki beavatkozások mindenütt a települések határán túlnövő közügynek számítanak, és általános érdeklődésre tartanak számot.
Az építésügyi hatáskör címzettje a jegyző, aki gazda szerepkörében eljárva hivatott önkormányzati felelősséggel dönteni többek között építési ügyekben is, továbbá döntéseivel ágazati közérdeket képvisel. A jelenleg túlságosan decentralizált építésügyi hatáskör a társulások önkéntes jellege miatt alig csökkenthető. Jelenleg 900 ilyen első fokú építésügyi hatóság van. A döntés-előkészítésben részt vevő szakemberállomány képzettségi színvonala, elsősorban a községekben, nem kielégítő. A széles körű önkormányzati tulajdon és a helyi érdekeltség következtében félő, hogy az építésügyi hatáskörrel járó szabályozó, ellenőrző és szankcionáló jelleg háttérbe szorul, ami végső fokon az építési fegyelem további lazulásához vezet, és a települések építészeti, műemléki érdekeit szorítja háttérbe. Olyan szakmai háttér biztosítása szükséges, amely egyensúlyt képes teremteni és fenntartani a helyi és az ágazati érdekek, az eljárásjogi és a szakmai szabályok alkalmazása között. Ebben a tekintetben a környezetvédelmi bizottsághoz be is érkezett az Építéstudományi Intézetnek és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak az egyetértő véleménye, hogy ez nagyon fontos szakmai kérdés.
A közterületi felügyelők bevonása építési szakképzettség hiányában az engedély nélküli építkezés tényének a megállapításán túl sem vezethet eredményre. Az építési felügyelet intézményének a fenntartása, a hatóságot segítő, ellenőrző jellege és az építőnek nyújtható szakmai támogatása vezethet rendezett, szabályos építkezésekhez. A javaslat elfogadása, vagyis megyei építési hivatalok létrehozása és működtetése lehet az a biztos szakmai háttér, amely a helyi önálló hatáskör ellátását hatékonyan segíti, jogorvoslati és építésfelügyeleti munkájával az építésügyet előbbre viheti. A hivatalok munkáján keresztül közvetlenül érvényesülhet a Parlament által elfogadott 1990. évi XLVIII. törvényben és a 43/1990. Korm. számú rendeletben a környezetvédelmi és településfejlesztési miniszter ágazati felelőssége.
E szakasz indokolására való tekintettel kérem majd igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy az 1126-os szám alatt levő módosító indítványomat szíveskedjenek elfogadni.
A második rész, amelyről véleményt kívánok nyilvánítani, a törvény 95. és 98. §-aiban fogalmazódott meg. A törvényjavaslat szerint a megyei önkormányzatok lényegében közlekedési hatáskörrel nem rendelkeznek, hiszen a települési önkormányzatokhoz és az állami költségvetési szervekhez tartoznak az úthálózat üzemeltetésével és a forgalmi rend megállapításával kapcsolatos feladatok, a hatósági feladatokat pedig az e célra létrehozandó közlekedési felügyelet látja el.
Most folyik a megyei önkormányzatok megalakulása és az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak összeállítása. A megyei önkormányzatok közgyűlésein a képviselők várhatóan a körzetükben fennálló gondjaikról, tapasztalt feszültségekről – tehát gondjaik megoldására kérnek majd segítséget. A közgyűlések tervezett napirendjei is elsősorban a területeken több települést érintő kérdések tárgyalására hivatott, melynek előkészítése és végrehajtása, szervezése az adott kérdésekhez értő szakapparátust kíván meg.
Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy a lakossági panaszok, a lakosságot érintő fejlesztési és ellátási kérdések döntő része a közlekedést, annak minden ágazatát érintik, tehát a közlekedéssel a területeknek, illetve a közgyűlés hivatalának mindenképpen foglalkoznia kell. Véleményem szerint szükséges a hatásköri szabályok, illetőleg a tervezetek áttekintése, a megyei önkormányzat hatáskörének törvényszintű megállapítása minden olyan közlekedési feladatot illetően, amely túlnő egy-egy település ügyén, és térségi szemléletű megoldást kíván. Térségi feladatnak ítélem a közlekedési ágazatok megyei szintű összehangolását és koordinációját, elsősorban a közlekedés szakmai szempontjai érvényesülése és a lakossági panaszok orvoslása szempontjából.
A fentiek alapján a megyei önkormányzat közgyűlése és hivatala hatáskörébe tartozónak és feladatainak tartom a következőket.
Az önkormányzati utak forgalmi rendje megállapításának, az országos szakmai szempontoknak az érvényesülését elsősorban a kis települések vonatkozásában, szakmai koordináció keretében, szakmai továbbképzés rendszerében. Számítógépes útnyilvántartás megyei összehangolása és hasznosítása. Több települést érintő közlekedési – út, vasút, tömegközlekedés – kérdések koordinációja, regionális közlekedésfejlesztési tervek készítése, végrehajtás szervezése, a fejlesztési tervekben érintett szervek közötti koordináció. Részvétel például a téli hóeltakarítási munkálatokban, posta- és hírközlésfejlesztés, a szolgáltatás területi feladatainak ellátása. Több megyét érintő és megyén belül több települést érintő tömegközlekedési járatok menetrendjének koordinációja, menetrendi irányelvek és értekezletek szervezése. A helyi tömegközlekedést érintő koncessziós pályázatok kiírása, elbírálásukban és szerződések megkötésében való részvétel. Területi áruszállítási feladatok koordinációja. A megye területén a helyközi tömegközlekedés tarifájának összehangolása, területi elvek érvényesítése. Járművezető-képzés biztosítása, intézményirányítás.
A megyei önkormányzatok közlekedési hatáskörének hiányában a feladatok megoldására az illetékes minisztériumnak kellene vállalkoznia, mert a települési önkormányzatoktól a saját érdekeltségét meghaladó hatékony területi érdekképviselet nem várható. Az utóbbi képviselet kis területének esetében szakemberek egyébként sem lehetségesek.
Kérem, szíveskedjen, Miniszter Úr, majd véleményemet figyelembe venni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
