SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap a plenáris ülés után az alkotmányügyi bizottság ezt a viszonylag nagyon rövid jogszabályt nagyon soká tárgyalta. Este 9 óra körül tudtunk hazamenni. Bár látszólag úgy tűnt, hogy egy 5 szakaszos, rendkívül egyszerű, rendkívül rövid jogszabály vitájáról, megbeszéléséről lett volna csak szó. Este 9 óra előtt néhány perccel az alkotmányügyi bizottság úgy határozott, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal, nem tartotta alkalmasnak arra, hogy ebből törvény szülessék. Nem vitásan többségi határozat volt, nem vitásan többen indokoltnak tartották ennek a törvényre emelését, ugyanakkor azonban el kell mondanom azokat az aggályokat, azokat a problémákat, amelyek a bizottság előtt felvetődtek, és amelyek nemcsak ezt a konkrét ügyet érintik.
Az alkotmányügyi bizottságnak a feladata most is, mint más alkalmakkor az volt, hogy kimondottan alkotmányossági, jogi szempontból vizsgálja ezt a jogszabálytervezetet. Elvárható igény, hogy egy jogszabály-tervezet világos, egyértelmű legyen, ne másnak kelljen azonnal magyarázni, hogy mit akar jelenteni, és rendkívül fontos az is, hogy egy jogszabálytervezet vagy a meghozott későbbi törvény összhangban legyen a jogrendszer egészével, egyéb törvényekkel. Nos, ez a törvényjavaslat a tegnap esti vitában ezen szempontok alapján megbukott.
A tervezet tulajdonképpen lényeges kérdéseket nagyon szűkszavúan tartalmaz. Az 1. § (2) bekezdésében meghatározza, hogy "a hivatal jogi személy", a (4) bekezdésében pedig ezt a jogi személyt kísérli meg konkretizálni.
Úgy tűnik, a tervezetnek 1. § (4) bekezdése a Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezéseivel nincs összhangban.
A Polgári Törvénykönyv 28. §-ától kezdődően a 37. §-áig foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyekhez ennek a szervezetnek igazodnia kellene. Sajnos nem felel meg ezeknek a követelményeknek ez a javaslat.
Fel szeretném olvasni, hogy mi jelenti a konkrét problémát. A (4) bekezdés szerint "a hivatal részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező maradványérdekeltségű költségvetési szerv". Ez önmagában a fogalom, utána jön majd egy megszűkítő további rendelkezés.
A Polgári Törvénykönyv ilyet, hogy 'részben önálló jogi személy" nem ismer. Nem vitásan lehetett volna fogalmazni olyan formában, hogy jogi személy, amelynek egy meghatározott feladatkörében valamilyen más szerv járhat el, azonban a jogszabálytervezet szövege nem ezt tartalmazza. Általános fogalomként bevezeti, hogy "részben önálló jogi személy", amilyen nincs a magyar jogrendszerben.
A következő kérdés a megszűkítő rendelkezés lenne, amely költségvetési feladatait az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező földművelésügyi költségvetési irodához kapcsolódva látja el. Nos, a "kapcsolódva" szó egyszerűen értelmezhetetlen. A fogalommeghatározás tehát, a jogszabály lényegét adó fogalom mit jelent, a törvényjavaslatból nem lehet megállapítani. Az alkotmányügyi bizottság tagjai nem voltak abban a helyzetben, hogy megfejtsék, milyen szándék húzódik e szöveg mögött, és ezért nem tudjuk most sem hova tenni ezt a tervezetet, ennek a törvényként való elfogadása csak értelmezési nehézségeket jelentene, értelmezési hibákat jelentene a későbbiek során.
Hasonló módon megfoghatatlan a 3. § is. Felolvasom a szöveget: "Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, illetve a földművelésügyi minisztert a hivatal szervezetének, valamint a részletes feladat- és hatáskörének a meghatározására." Ez a megfogalmazás ismételten rendkívül pontatlan. A felhatalmazás egymás mellé állítja mind a Kormányt, mind a földművelésügyi minisztert, egymás mellé állítja a feladatköröket. Adott esetben, ha a törvény ilyen szöveggel elfogadásra kerülne, párhuzamosan a Kormány és a földművelésügyi miniszter is ugyanazt a feladatot elvégezhetné, mert a törvény feljogosítaná mind a kettőt. Ez a megfogalmazás ismételten nagyon pontatlan, álláspontunk szerint nem alkalmas arra, hogy ebből törvény szülessék. Az a helyzet, hogy a törvény rendkívül rövid. Az előbbi felsorolásban említett 2. § ugyan egy példálódzó felsorolást tartalmaz arról, hogy milyen tevékenységekkel foglalkozna ez a hivatal, önmagában azonban a jogszabálynak a lényegét a fogalommeghatározás adja meg és az, hogy a részletes szabályokat ki állapíthatja meg. Mind a két lényeges kérdés tekintetében véleményünk szerint a jogszabálytervezet szövege nem éri el azt a színvonalat, amely szakmailag elvárható egy törvénytervezettől, ezért az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontja az volt, hogy nem támogatja ennek a javaslatnak törvényként való elfogadását.
Ki kell térnem egy ezen túlmenő kérdésre is. Az alkotmányügyi bizottság tevékenysége során már több alkalommal – példaként említeném az előprivatizációs törvényt, illetéktörvényt, a költségvetési törvényt – olyan törvénytervezetek kerültek megtárgyalásra, amelyeknél sajnálatos módon észrevételeznünk kellett azt, hogy a törvényjavaslatok előterjesztői más jogának alapvető szabályaival gyakrabban nincsenek kellően tisztában, a törvényjavaslatok nem biztosítják a jogrendszer egységességét.
Ellentétek voltak az előterjesztett javaslatokban – a legkritikusabb talán az illetéktörvény javaslat volt – az Alkotmánnyal, a Polgári Törvénykönyvvel, a Polgári Perrendtartással, a büntetőeljárási törvénnyel, az önkormányzati törvénnyel, és még folytathatnám.
Ezért elő szeretnénk terjeszteni azt az igényt, hogy a magyar jogrendszer egységessége, a törvényhozás színvonala érdekében szeretnénk, ha a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatok színvonala hasonló hiányosságokban a későbbiek során ne szenvedjen. Köszönöm szépen. (Taps.)
